Szigorúbbá, de egyszerûbbé és gyorsabbá válnak az eljárások a közbeszerzési törvény módosításának köszönhetõen - mondta el az MTI-nek a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelõs helyettes államtitkára hétfõn. Császár Dániel kiemelte, a kedden parlament elé kerülõ törvénymódosítással a kormány célja az egy ajánlattevõ részvételével zajló eljárások visszaszorítása.

A legjelentõsebb változás, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek már egymillió forint felett kötelesek legalább három ajánlatot bekérni egy szerzõdésre, ettõl csak kivételesen, például abban az esetben lehet eltérni, ha az adott szolgáltatás egy meghatározott személyhez kötõdik - fejtette ki a helyettes államtitkár.     

Kiemelte, a törvényjavaslat fellép az olyan eljárások ellen, amelyeken csak egy ajánlattevõ vesz részt, az új szabályok szerint ez olyan következménnyel is járhat, hogy az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani.     

Szigorodnak a vállalkozásokra vonatkozó szabályok is, azok a cégek, amelyek a szerzõdést nem a törvényi elõírásoknak és a vállalt feltételeknek megfelelõen teljesítették, 90 napig nem indulhatnak majd közbeszerzéseken - fejtette ki Császár Dániel, hozzátéve, hogy a törvényjavaslat a szigorítások mellett könnyítéseket is hoz.     

A hazai kis- és középvállalkozások részvételét segíti, hogy az áru- és szolgáltatás megrendelések értékhatára 18 millió forintról 15 millióra csökken, e felett a szerzõdéseket nyilvánosan meg kell hirdetni, szemben a korábbi négyajánlatos versenyeztetéssel - mondta.     

További egyszerûsítést és gyorsítást jelent, hogy változnak a nemzeti értékhatárok: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millióra, építési beruházás esetén 15 millióról 25 millióra, míg szolgáltatási koncesszió esetén 25-rõl 30 millió forintra.     

A közbeszerzési eljárás szigorúan és részletesen szabályozott, meghatározott, milyen igazolásokat kell benyújtani, vagy hogyan lehet alvállalkozókat igénybe venni. Ezeket a kötöttségeket az értékhatárok alatt nem kell alkalmazni, a törvénymódosítás ugyanakkor megköveteli, hogy ilyenkor is legalább három ajánlatot kérjenek be - fejtette ki a helyettes államtitkár, összegezve: a kisebb értékû beszerzések egyszerûsödnek, de nõ azoknak a szerzõdéseknek a köre, amelyek megkötése elõtt versenyeztetni kell.     

Hangsúlyozta, az építési beruházásoknál 300 millió forintig lehet az osztrák szabályozáshoz hasonló módon közbeszerzési eljárást lefolytatni, a hazai rendszer azonban több szempontból is szigorúbb lesz, például nem csak három, hanem legalább öt vállalkozást kell ajánlattételre felhívni.     

A nagyobb átláthatóságról Császár Dániel elmondta, az új szabályok alapján minden korábbinál több adatot kell az ajánlatkérõknek az interneten, mindenki számára elérhetõ módon közzétenni. Fontos, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások dokumentumai is felkerülnek a világhálóra.     

Lényeges változtatás, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében a jövõben a Közbeszerzési Hatóság minden egyes eljárás elõtt döntést hoz arról, indokolt-e az eljárás, és azt az interneten közzé is teszi.     

Császár Dániel kiemelte, az új törvényjavaslatot széleskörû szakmai és társadalmi egyeztetés elõzte meg, a Miniszterelnökség létrehozta a Közbeszerzési Kerekasztalt is, amely eddig 5 alkalommal ülésezett. A Miniszterelnökség az elmúlt fél évben mintegy 80 szervezettel, a nagy ajánlatkérõkkel, a gazdasági és szakmai kamarákkal, az ellenõrzõ szervezetekkel, a közbeszerzési szakértõkkel, az uniós források felhasználásban közremûködõ intézményekkel, valamint az összes felsõoktatási intézménnyel egyeztetést kezdeményezett. A törvényjavaslatban számos eljárási megoldás ennek a konzultációs sorozatnak az eredménye - jegyezte meg Császár Dániel.

MTI - Kanizsa