– Az orra akkor már el volt törve… így én csak az arcát ütöttem meg – mondta az egyik vádlott a 2016. november 17. napján tartott tárgyaláson, s az ügyész „Honnan tudta, hogy a sértett orra már el van törve?” kérdésére, nemes egyszerûséggel azt felelte a váddal terhelt fiatalkorú: „Hát, mert én adtam a zsebkendõt korábban a vérzõ orrára.”

Humoros jelenetek, néha-néha harsány kacaj és nevetés jellemezte a Batthyány-gimnázium dísztermében lezajlott bírósági perszimulációt. Ugyanis a „Nyitott Bíróság” program keretében dr. Darák Péter, a Kúria zalai származású elnöke járt Nagykanizsán.A dél-zalai város Batthyány-, Piarista- és Mezõ-gimnáziumainak diákjai ültek a bírói pulpituson, a vádlottak padján és a közönség soraiban. A történet lényege szerint két fiatal egy éjszakába nyúló italozás után megverte iskolatársukat, hogy rákényszerítsék: a számítógépekhez jól értõ sértett egy dolgozat megoldó kulcsait szerezze meg a szórakozott tanár bácsi számítógépérõl. A per szimulációja közben minden úgy és olyan sorrendben zajlott, ahogy az a bíróságok tárgyalótermeiben is szokott. Ennek célja a Kúria elnöke szerint kétirányú: egyrészt megismertetni a fiatalokkal a bíróságok épületeiben folyó munkát, ezáltal akár kedvet is adni a tehetségesebbeknek a jogászi pályához, másrészt szembesíteni a fiatalokat azzal, hogy az élet nem játék: a tetteinkért vállalnunk kell a felelõsséget, amely felelõsség sok esetben komoly, akár az ember egész életére kiható következményekkel jár.

– A Nyitott Bíróság programot eredetileg az Országos Bírósági Hivatal hirdette meg, de a cél megegyezik a Kúria elképzeléseivel – hangsúlyozta dr. Darák Péter. – Ki szeretnénk hozni a tárgyalóterem falai közül azokat a helyzeteket, amely esetekkel a bíróságra kerülõ emberek szembesülnek. A cél a most felnövekvõ generációban annak tudatosítása, hogy milyen fontos társadalmi feladatot lát el a bíróság. Bemutatni a bíró összetett és nehéz feladatát: mindent számításba véve, egyedül meghozni az objektív igazsághoz legközelebb álló ítéletet, kimondani a legvalószínûbb igazságot, miközben emberi sorsokról is dönteni kell.

Az Országos Bírósági Hivatal az átlátható, nyitott igazságszolgáltatás jegyében indított elõadássorozatot a középiskolákban, „Nyitott Bíróság” címmel. A kezdeményezés mottója: „Attól félsz, amit nem ismersz.” A szervezõk meggyõzõdése szerint, minél többet tudnak az igazságszolgáltatásról az odafordulók, annál inkább elfogadják és tisztelik döntéseit, annál nagyobb a bizalom a bíróságokban. A program elsõ elõadását „Hogyan válhatunk jogtudatos állampolgárrá?” címmel dr. Darák Péter tartotta Budapesten, a Lauder Javne gimnáziumban. A Batthyány-gimnázium pedig az elsõ vidéki helyszín, ahol a Kúria bírái perszimulációba vonták be az érdeklõdõ diákságot. A Hivatal által elindított program keretében a szimulációs gyakorlatokon kívül, a középiskolások osztályfõnöki órákon kaphatnak tájékoztatást a legalapvetõbb jogi ismeretekrõl. Az elõadások az életkori sajátosságoknak megfelelõen nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalkori áldozattá válás, illetve a fiatalkorú bûnözés, az internetes bûncselekmények, a kábítószerrel visszaélés, vagy éppen a diákság jogainak és a munka világába való belépésének a kérdéseire.A programban részt vevõk a székhelyükhöz közeli bíróságokon tárgyalásokat, ítélethirdetéseket láthatnak, a 18 éves kort betöltött tanulók pedig büntetés-végrehajtási intézményekbe is ellátogathatnak. A jogi ismeretterjesztõ kezdeményezéshez országszerte nagyon sok középfokú oktatási intézmény csatlakozott, vidéken a helyi sajátosságokat jól ismerõ törvényszékek szervezik az elõadásokat. A bírósági szervezeten belül, közel 300 bíró és bírósági titkár vesz részt oktatóként az Országos Bírósági Hivatal országos programjában.

A nagykanizsai perszimuláció „moderátora” és a diákok felkészítõje dr. Vaskuti András, a Kúria büntetõbírája volt. A tárgyalás menetét néhány alkalommal megállították, s dr. Darák Péter, illetve dr. Vaskuti András elmagyarázta az adott szituációban a bíróságban felmerülõ kérdéseket, a megoldandó problémákat. Kitértek annak ismertetésére is, hogy az éles helyzetekben miért olyan nehéz a döntés némelykor, és felidézték, bíró és bíró között is jelentõs eltérések lehetnek abban, hogy az egyes ítészek milyen bizonyosságot tartanak a maguk szempontjából elegendõnek egy-egy ítélet meghozatalakor a bûnösítéshez vagy felmentéshez. Miközben a vádlottá tett két fiatal a „bíróság” döntésére várt, addig dr. Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke mintegy „esküdtszékké” avanzsálta a nézõközönséget, akikkelszintén megvitatták a hallottakat, s a végén – szavazással – maguk is ítéletet mondhattak a vádlottak felett.

A bûnös diákok végül próbaidõvel úszták meg a kalandot. Éles helyzetben valószínû, hogy Justitia nem elégedett volna meg ennyivel…

Dr. Papp Attila