Mint kiderült a véletlenek egybeesésének volt köszönhetõ, hogy az elmúlt hétvégén a nemzeti rockzene két kiemelkedõ együttese is a városunkban koncertezett. Elsõként pénteken este az NTE Sportcsarnokban a Kárpátia együttes adott kétórás lendületes koncertet. A teltházas bulin a zenekar régi slágerein kívül az augusztusban megjelent Szebb jövõt! címû albumának számaival rukkolt elõ.

A koncert végén a lemez, póló és zászlódedikálások után a zenekar vezetõjét, a nemzeti rockzene fenegyerekét Petrás Jánost elsõként arról kérdeztem, hogy az új album anyaga mennyiben különbözik az eddigiektõl?
- Tartalmilag semmiben nem különbözik. Zenei különbségek vannak, mint minden eddigi lemezeinken. A stílusunk maradt, annak levonata az új lemez is. Nos, a lemez címe Szebb jövõt! Ez sokatmondó lehet. Ugyanis itt az országban elértük életminõségben azt a mélypontot, amelyet a béka hátsófelével szokás hangsúlyosabbá tenni. Remélhetõleg innen már csak felfelé mehetünk, annál is inkább, mert ennél már nincs lejjebb. Reméljük, elindul valamiféle fejlõdés. Félreértés ne essék, elsõsorban nem a politikai pártokra gondolok, hanem azokra a magyar emberekre, akik valóban tenni akarnak ezért az országért.

- Megfordult már a fejedben az, hogy ha itt tavasszal jobboldali gyõzelem lesz, mint ahogy ez már tapintható, akkor okafogyottá válik a zenekar missziója?
- Akkor nem lesz feladatunk és letesszük a hangszereinket, ha valamelyik gyõztes jobboldali párt a zászlajára tûzi a trianoni határrevíziót. Amíg ez nem következik be a missziónknak lesz létjogosultsága. Pillanatnyilag egyik un. nemzeti pártban nem látom az erre utaló hajlandóságot. Amint az ma este is látható volt drukkolunk nekik.
- Te látsz valós esélyt a határrevízióra?
- Látok!
- Ha nem a jelenlegi pártokban, akkor kiben, vagy kikben?
- Kétségtelen, hogy ehhez elõször is politikai akarat kell. Azoknak az embereknek az összefogására van szükség, akik ezt a szándékot évtizedek óta életben tartották. Ha a két dolog párosul, akkor minden lehetséges. Amíg ez nincs meg, addig töretlenül szerveznünk kell, hagyományõrzéssel és kitartó munkával. Folytatjuk a koncert sorozatainkat, szeretnénk minél több emberhez szólni, mert mint mondtam ezer örömmel tenném le a gitárt.
- Vasárnap este a HSMK színháztermében a Lélekvesztõ címû új albumát mutatta be Nyerges Attila együttese az Ismerõs Arcok. A közönség álló vastapssal és többszöri ráadáskéréssel jutalmazta a zeneileg sokszínû, nívós produkciót.
- A professzionálisan felépített, kitûnõen koreografált koncert után Nyerges Attilától elõször azt kérdeztem minek köszönhetõ, hogy a jelek szerint szakítottak a családis légkörû koncertezéssel?
- Ezzel a lemezbemutató sorozattal azt a nívót próbáljuk hozni, mint tavaly a Cirkusz koncerttel produkáltunk. Aki ezt a borsos jegyárat megfizeti nem érezheti a színvonal hiányát. A színvonal érdekében pedig hatalmas technikát és személyzetet kell magunkkal hordoznunk. Régi álmunk, hogy nem csak jó zenét, hanem látványt is szolgáltassunk. Tervünk közé tartozik, hogy komoly koncerttermeket, csarnokokat töltsünk meg. Azért is, mert az átadásra szánt gondolataink nagyon fontosak.
- Az új lemezen az eddigiektõl eltérõen helyet kaptak instrumentális szerzemények is. Dalaik híresek a kitûnõ szövegeirõl, mégis minek köszönhetõ a meglepõ megnyilvánulási forma?
- Nem hiszem, hogy az említett szerzemények a vetített képi hátérrel egybevetve kevesebb mondandóval rendelkeznek, mintha szöveget írtam volna hozzájuk. A trianoni séta és a Hozzád címû dal a hozzáadott háttérrel és az elõtte elmondott érzésekkel teljesen érthetõ. Így nem kíván bõvebb magyarázatot. A másik cél az, mivel zenésztársaim kitûnõen értenek hangszereikhez, éppen itt az ideje, hogy a zenéhez értõk felfigyeljenek rájuk.
- Az új dalok szövegeiben mintha kevesebb lenne a szenvedés, helyzetelemzés. Néhol vidámság, derû is tapasztalható. Mitõl e változás?
- Én nem érzem, de mások is felvetették már. Mivel 16 dalból áll a lemez, így óhatatlanul több hangulat megnyilvánul. Lemezeink általában két évenként jelennek meg. Egy lemez két év hangulatvilágába, hangulatváltozásaiba enged betekintést. Ebben a világban nehezen dönti el az ember ki a rossz és ki a jó. Eléggé fásultak vagyunk ahhoz, hogy felháborodjunk, az arcátlanságon. Ha elkeseredettség nincs is, de a fásultság, rálegyintés jelen van. Jelen van a nosztalgia gyermekkorunk világa iránt. Vagyis nosztalgia az iránt, amikor itt még normálisan, normális emberként lehetett élni.
- A zenekar nem titkolt célja, hogy több emberhez szóljon. Várhatóan a tavasz nem csak vizet áraszt, hanem fellendülést is hozhat az eddig háttérbe szorított nemzeti értékek képviselõinek. A tavasz meghozhatja a zenekar életében a nagyobb megnyilvánulási lehetõséget?
- Sokat gondolkodtunk ezen. Igen is kell politizálni. Igenis kell, hogy véleménye legyen az embernek. A pártpolitizálással kapcsolatban azonban óvatosnak kell lennünk. Óvatosnak kell lennünk a nemzeti-rockkal kapcsolatban is, mert erre a „kaszt”-ra könnyen ráhúznak valami nagyon negatívat. A magunk részérõl nem szeretnénk, ha bármely párt szekértolójaként emlegetnének. Visszás érzés az, mikor az ember beáll valami mellé, vagy mögé, aztán két hét múlva gyökeresen mást tapasztal, mint amit ígért. A nevünk meg ott marad az ígéret mellett. Ezt nagyon nehezen élném meg. Felelõséget vállalni csak a saját gondolataimért tudok. Bármely párt rendezvényére elmegyek játszani, de mindenhol ugyanazt fogom elmondani. Azt, hogy ebben a hazában magyar emberek élnek, egyenlõ jogokkal, elbánásokkal és ebbõl nem lehet engedni. A többi nem érdekel. Az sem, hogy ki adja a kezembe a mikrofont.
Czene Csaba