Az egyén, de a társadalom ereje is a megbocsátásban rejlik, mindemellett nem szabad elfelejteni a történteket, hogy azok ne ismétlõdhessenek meg - hangsúlyozta Tomislav Nikolic szerb elnök az 1942-es razzia, az úgynevezett "hideg napok" 75. évfordulója alkalmából tartott újvidéki megemlékezésen hétfõn.

Az áldozatoknak állított emlékmûnél, a Duna-parton álló, Család nevet viselõ szoborcsoportnál tartott beszédében a köztársasági elnök kiemelte: a 75 éve szerzett sebeket "megbocsátással, megbékéléssel, valamint azzal az õszinte elhivatottsággal kell gyógyítani, hogy a gonoszság és a téboly nem ismétlõdik meg".     

Tomislav Nikolic hozzátette: mindenkinek meg kell tennie minden tõle telhetõt, hogy hozzájáruljon a népek közötti megbékéléshez. Emlékeztetett arra, hogy 2013 júniusában Áder János magyar államfõvel közösen hajtott fejet Csúrogon a második világháborúban és azt követõen ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok emlékmûveinél, ami jelentõsen hozzájárult a két nép közötti megbékélési folyamathoz.     

"Megbocsátottunk egymásnak, de felejteni nem tudunk, és nem is szabad, hogy felejtsünk" - szögezte le, majd úgy folytatta: "a múltat nem tudjuk megváltoztatni, de a jelent és jövõt az értelemre akarjuk építeni, amely együttmûködésre hív". Hangsúlyozta, hogy nem létezik a kollektív bûnösség, hanem egyéni felelõsség, egyéni bûnösség van.     

Milos Vucevic, Újvidék polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy a 75 évvel ezelõtti események legfõbb tanulsága, hogy a fasizmus, a nácizmus és a szélsõséges eszmék ellen mindenáron küzdeni kell.     

A megemlékezésen római katolikus, zsidó és szerb ortodox imát mondtak az áldozatokért, majd a családtagok, valamint magyar, zsidó és szerb politikusok és diplomaták koszorút helyeztek el a szoborcsoportnál, amelynek a részét képezi 66 bronzlap az áldozatok neveivel, illetve a 75 évvel ezelõtti események szerb és héber nyelvû leírása is.     

1942. január 21. és 23. között a magyar honvédség tagjai egy, eredetileg a szerb partizánok ellen indított razzia folytatásaként ártatlan újvidéki lakosokat végeztek ki. Az áldozatok fõleg szerb, zsidó és roma nemzetiségûek voltak.     

Az újvidéki mészárlás során a szerb történészek szerint három nap alatt több mint 1300 helyi lakost gyilkoltak meg a magyar csendõrök. A fõ felelõsöket a háború után Magyarország kiadta a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bûnösökként kivégezték õket.

MTI - Kanizsa