A gyümölcsösökben és a szántóföldi növényeknél megkezdõdött a fagykár felmérése - közölték a szakmai szervezetek vezetõi az MTI megkeresésére.

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke közölte: a csapadék egyelõre nem okoz a gyümölcsösökben nagyobb gondot, néhány helyen állt meg a víz az ültetvényeken, ami nem kedvezõ a fák gyökérzetének, ám a helyzet nem kritikus.     

Jelezte ugyanakkor, hogy a nagy hideg - a mínusz 20 Celsius fok alatti hõmérséklet - okozta károk felmérése most folyik a gyümölcsösökben. Elsõsorban a csonthéjasokat érte jelentõsebb fagykár, a nagy hideg miatt több helyen 10-50 százalék közötti termõrügy károsodást tapasztaltak.

Hozzátette, hogy 30-40 százalék alatti károsodás egy jó virágzás esetén még nem okoz termésveszteséget. Akkor van baj, ha a virágzás sem lesz tökéletes.     

Az almatermésûeknél a hideg idõjárás nagyon hátráltatta a metszést, emiatt valószínûleg nem lehet a fák metszését idõben elvégezni - mondta a szakember. Hozzátette: a nedvkeringés még nem indult meg a fákban, még mélynyugalmi állapotban vannak, a következõ nyugalmi szakaszban (február elejétõl a rügyfakadásig) már érzékenyebbek a hidegre - a mínusz 12 Celsius fok alatti hõmérsékletre.     

Vancsura József a Gabonatermesztõk Országos Szövetségének elnöke arról beszélt az MTI-nek, hogy az õszi vetéseket jó idõben el tudták végezni a gazdák. Erre jött egy hó nélküli hideg, ami most teszteli az elvetett növények fagyérzékenységét. Még nem tudható milyen nagyságú lesz a fagykár az extrém hideg idõjárás miatt, a felmérés most kezdõdött.     

A vízborítás a vetéseken a talaj felmelegedésével csökken, a fagyott föld nem tudja elnyelni a vizet. Ahogyan azonban melegszik az idõ a víz várhatóan eltûnik a talaj felszínérõl, mert általában nincs csapadék többlet. Így akár jó, de akár rossz termés is lehet; ez fõként a növények fagytûrõ-képességétõl függ - mondta a szakember.

MTI - Kanizsa