Zalai honvédek címmel a magyar hadtörténet eddig kevésbé ismert mozzanatáról, az 1939-es kárpátaljai hadmûveletrõl jelent meg kötet az MNL Zala Megyei Levéltár kiadásában. Molnár András és Szabó Péter könyvét mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

A Zalai honvédek címû könyv az elsõ olyan önálló kiadvány, amely - a résztvevõk személyes emlékei, levelei, visszaemlékezései, a Kárpátalján készült, korabeli fotóanyag alapján - kifejezetten az 1939 tavaszán történt eseményeket tárgyalja - mondta el Molnár András, a megyei levéltár igazgatója az MTI-nek.     

Hozzáfûzte: a könyv megjelenését sok éven át tartó gyûjtõmunka elõzte meg. Szabó Péter hadtörténésszel 2011-óta gyûjtik és rendszerezik a zalai alakulatok történetét, 2. világháborús tevékenységét. A több mint százötven oldalas, képesalbumhoz hasonlító könyv szöveges részében vázolják szlovák-magyar fegyveres összetûzés politikai, katonai elõzményeit. Korabeli források alapján dokumentálják a zalai hadosztály (önálló gyalogdandár) kárpátaljai harcait: a katonai dokumentumok, hadiokmányok, kitüntetési javaslatok mellett személyesebb hangú, családtagoknak írt levelezõlapok, visszaemlékezések, korabeli sajtótudósítások is olvashatók a kötetben. A gazdag fotóanyag nagy része amatõr felvétel, amelyet a katonák egymásról, az alakulataikról készítettek, de az emlékképek mellett számos riportszerû fotót is tartalmaz a könyv. A borítón látható képet a zalaegerszegi alakulat hadnagya, Péchy György készítette, "beszédes" felvételei közül nagyon sok megtalálható a kiadvány belsõ lapjain is - ismertette Molnár András.     

Kitért arra is, hogy a fényképek döntõ többsége a leszármazottak tulajdonában van, a dokumentumokat szerzõtársával, Szabó Péterrel kutatták fel. A fotókat az eltelt hetven év alaposan megviselte, a foltos, repedezett, szennyezett képeket Zóka Gyula zalaegerszegi fotográfus rekonstruálta és az õ munkája digitális képfeldolgozás is - jegyezte meg a levéltár igazgatója.       

A kárpátaljai hadmûveletekrõl elmondta: a magyar királyi honvédség csapatai 1939 tavaszán vették vissza a trianoni békeszerzõdés értelmében elcsatolt Kárpátalja jelentõs részét. A Kárpát-csoport március 15. és 18. között elfoglalta a stratégiai fontosságú területeket, március 23. és április 7. között pedig az Ung folyó völgyében egy 60 kilométer hosszú, 20 kilométer széles területsáv elfoglalásával biztosította az Ungvártól az Uzsoki-hágóig futó vasútvonalat. A kárpátaljai hadmûveletekben a Zala megyei székhelyû honvéd csapattestek is részt vettek: a Nagykanizsán és Zalaegerszegen állomásozó alakulatokat március 15-én mozgósították, a 9. könnyû tüzérezred - mintegy 10-12 ezer ember - március 18-tól vasúton érkezett Felsõ-Tiszavidékre, ahol csatlakoztak a Kárpát-csoporthoz.     

A fegyveres konfliktusban részt vett a tüzérség, harcoltak gyalogsági fegyverekkel, szlovák páncélosok vettek részt az ütközetben, a könyv egyik fotóján pedig a lelõtt szlovák repülõgépek is láthatók. A korabeli felvételek azt is tanúsítják, hogy hóesésben indultak útnak, mostoha körülmények közt harcoltak. A katonák ideiglenes védelmi vonalakban, erdõkben, mezõkön felállított sátrakban, lövészárkokban éjszakáztak, bunkerekben húzták meg magukat - mutatott rá az igazgató.

MTI - Kanizsa