Elõször egy ma oly divatos smileyt is ide akartam biggyeszteni a fõcímbe, de csak így egyszerûen leírom, hogy nagyon örülök: az a két hattyú, akit korábban nem sikerült befogni és átköltöztetni a hévízi tó kifolyó-csatornájához, túlélték a rendkívül hideg telet, és azt is, hogy a Csónakázó-tó szinte teljesen befagyott.

Szó szerint teljesen, hiszen a végén már csak a kajakosok csónakháza elõtt volt egy néhány négyzetméteres vízfelület, amely nem változott át csúszós jégpáncéllá. De túlélték. A róka sem tudta összeszedni õket, és hál’ Istennek, az éhség sem végezhetett velük, hiszen mindig volt néhány jó érzésû állatbarát, aki vitt nekik néhány finom falatot. Most, hogy ismét egyre nagyobb felületen fodrozódhatnak a Csónakázó-tó hullámai, a fagyos idõben a hattyúpár segítségére sietõ emberek még mindig visszajárnak. Nem csak a gyönyörû madárpár nagy örömére…

Dr. P. A.