Ma 2025. 2 5.
Ágota, Ingrid, Etelka napja van.
Látogatók száma : 57276223    








Honlapkeszites

Vadkárok miatt védelmi szolgálat létrehozását kezdeményezték a balatoni önkormányzatok

A belterületeken egyre nagyobb számban felbukkanó vadak miatt a földmûvelésügyi miniszterhez fordult levélben a Balatoni Szövetség (BSz), hiánypótló jogalkotást, valamint vadvédelmi szolgálat létrehozását kérték, amelynek a legfontosabb teendõje a belterületeken felbukkanó vadak befogása, valamint a lakosság tájékoztatása lenne - számolt be Balassa Balázs, a szervezet elnöke, Szigliget független polgármestere az MTI-nek.


A balatoni önkormányzatokat tömörítõ szövetség elnöke közölte, a napokban továbbították a levelüket Fazekas Sándor földmûvelésügyi miniszternek. Kifejtette, országos szintû problémáról van szó, amely a kiemelt üdülõkörzetben azért jelentkezik hatványozottabban, mert vízparti, természet-közeli településekrõl van szó, ahol a belterületek is kedvezõ életteret nyújthatnak a vadon élõ állatoknak. A lakott területekre bejáró vadak az esetenkénti tetemes vadkárokon kívül veszélyhelyzeteket teremthetnek, riadalmat okoznak, illetve egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.     

"Mivel a panaszok száma folyamatosan nõ, a probléma kezelése nem tûr halasztást" - fogalmazott a BSz elnöke. Megoldást keresve a szervezet szakmai fórumokat szervezett az elmúlt két hónapban a Balaton körül. Meghívták az érintett település vezetõin túl az illetékes hatóságokat, vadásztársaságokat, a vadászkamarát, valamint a témával foglalkozó szakembereket, kutatókat is.     

Balassa Balázs elmondta, egyértelmûvé vált, hogy több mindent lehet tenni a helyzet javításáért, de a legfontosabb lenne a belterületi vadgazdálkodás jogi hátterének megteremtése, illetve a belterületeken felbukkanó vad tulajdonviszonyának meghatározása. A jogszabályi gondok közt említette, hogy a polgári törvénykönyv szerint a belterületi vadkárok megtérítésére az a vadásztársaság kötelezhetõ, amelynek a területérõl a vad a településre tévedt, ez azonban sokszor nem egyértelmû, és nem bizonyítható.     

A lakott területekre tévedt vadak kezelése azért is nehézkes, mert a vadászatra jogosultak csak a számukra kijelölt vadászterületen gazdálkodhatnak, amelyeknek nem részei a belterületek, a lakott területeken elejtett, befogott vadak elszállítása pedig lopásnak számít.     

Veszélyhelyzet kezelésére van lehetõség egyedi kilövési engedélyek kiadására, de BSz állásfoglalása szerint ez túl veszélyes megoldás lakott területeken. Az új szolgálat segítene abban is, hogy a településeken a jövõben csak élve befogás történhessen - jegyezte meg.     

A balatoni szervezet a szakmai javaslatokat összegezve meghatározta azt is - egyhangúlag megszavazott elnökségi határozatában -, kinek milyen felelõssége, szerepe van a vad-probléma enyhítésében. Eszerint: a vadásztársaságoknak a vadállomány túlzott elszaporodása ellen kell tenniük. A vízügy a nádaratás nagyobb területekre történõ kiterjesztésével, a vadak lakott területen található életterének szûkítésével segíthetnek. A hegyközségeknek az elhanyagolt szõlõk tulajdonosait, az önkormányzatoknak - szükség esetén új helyi rendeltek alkotásával - az elhanyagolt ingatlanok tulajdonosait kell rábírniuk a területik rendbetételére. A lakossággal, üdülõtulajdonosokkal pedig meg kell értetni, miért ne etessék a vadakat, és miért ne nyújtsanak búvóhelyeket számukra - mondta.     

A BSz elnöke példákat is említett a polgármesterek visszajelzéseibõl. Gyenesdiáson az elmúlt két évben 62 vaddisznót gyûjtöttek be a zagyterekrõl, Fonyódon az elmúlt másfél évben 20 rókacsapdát helyeztek ki, amivel 46 állatot fogtak be és szállítottak el a vadászok. Balatonõszödön az egyik utcába bejáró szarvas-csapatok okoznak riadalmat és károkat. Révfülöpön 3 õzet, 2 szarvast, 28 vaddisznót gyûjtöttek be az utóbbi idõkben. Három dél-nyugat balatoni kistelepülésen a rókák mellett aranysakálok és dolmányos varjak kilövésére is kértek már engedélyt, amelybe a sportvadászok is besegítettek. Örvényesnél a kutyasétáltatás vált veszélyessé bizonyos helyeken a vaddisznók miatt, a közúton járkáló vadak pedig jármûvekben is okoztak már kárt.

Legjellemzõbb vadkár a konyhakertek, gyepek feltúrása, kerítések megrongálása, gyümölcsösök tönkretétele, a termés elpusztítása, hulladékgyûjtõk dézsmálása, rongálása.

MTI - Kanizsa



2017-02-23 08:36:00


További hírek:


KÖZÉRDEK ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül