Ma éppen négyszázhatvan éve annak, hogy Bécsben megszületett II. Mátyás magyar király, aki I. Miksa királyunk és Mária spanyol hercegnõ gyermeke volt. Húszéves korában a németalföldi lázadókat helytartóként igyekezett megregulázni: sikertelenül. Végül 1581-ben a Habsburgoknak ki kellett üríteniük Németalföldet, így a késõbbi magyar király Linzbe költözött át, majd 1593-ban Alsó- és Felsõ-Ausztria helytartója lett. Bocskai István magyar hajdúinak jelentõs szerepe volt abban, hogy ötvenesztendõs korában Mátyás fõherceg végül a magyar trónra ülhetett.Visszaadta a magyaroknak a Szent Koronát, és az õ uralkodása alatt történt meg a híres-hírhedt Báthory Erzsébet „sztori” is.

A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedõ I. Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés teljesen kimerítette a Habsburgok birodalmát, ígya szakadék szélére sodródott császárság kénytelen volt békét kötni mindkét ellenséggel. Aztán a zsitvatoroki béke után, 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás fõherceg javára: így lett I. Mátyás néven német-római császár és cseh király. Ugyanebben az évben, november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor pompás külsõségek között magyar királlyá koronázta II. Mátyás néven. Ténylegesen már az 1606. évi békekötés utánõ gyakorolta a hatalmat, a birodalom neki engedelmeskedett, így van olyan kódex, melyben úgy jegyezték fel, hogy már az 1607. évtõl õ a magyarok királya.

Innen meséljen II. Mátyás korszakáról a krónikás.

„II. Mátyás király, Max fia, és Rudolfnak testvér öcscse, megkoronáztatott 1608-ban, uralkodott 11 esztendeig. Bécsben lakott.”

„Mátyás a bécsi békeségnek Rudolf király, és a magyar a Bocskay István, erdélyi fejedelem között szerzõje, miután 1608-dik évi koronázás elõtti és koronázás utáni törvények hozattak, s az ágostai és helvétziai vallástételt követõk vallási szabadságukba visszahelyheztettek, az országot békeségben igazgatta. A magyar koronát, mely közel 70 esztendeig Bécsben letartóztatott, visszahozta az országba, és Pozsonyban õriztette. Nádorispánná IllésházyIstván választatott.”

„Ennek idejében Báthory Gábor erdélyi fejedelem Nagy – Váradon Nadányi és Szilassy nemes emberek által megöletett, és Bethlen Gábor nyerte el a fejedelemséget.”

„1610 – 1613-dik esztendõ körül történt hazánkban egy hallatlan gonoszság, t. i. Báthory Erzsébeth Nádasdy Ferencz királyi lovászmester, Vas- és Sopronmegyei volt fõispán, s a sárvári, keresztúri, csejthei, klastromi stb. uradalmak birtokosának özvegye (Ecsedi Báthori István gróf testvére), számos szobaleányokat, – igen fiatal leánykákat, – kiket jószágai környékén, u. m. Sárvárban, Keresztúron, Csejthén, Klastromban s a t. több vén asszonyok és egy törpe legényke segitségével keríttetett, váraiba csalogatta, ott letartóztatván, bizonyos idõben naponként tûkkel szurkálta, s a kifecscsent vérüket vidor képpel felfogta, s azoknak kinzásaibán gyönyörködött (mint irják, vérükkel ábrázatját is mosta), több év alatt, minthogy 600 leányt halálig kinzott, bebizonyíttatván gonoszsága, az ország nádora, Thurzó Györgynek nádori törvényszéke örökös börtönözésre itélte, s a csejtei várnak börtönében mint rabot elzáratta, hol meghalálozott.Mi gyönyörüsége lehetett e kinzásban? nem tudhatni. A nemezis azonban 60 évvel késõbben, e gonosz asszonynak bünét már unokáiban szörnyüképenmegboszulta! Lásd bõvebben a Tud. Gyüjteménynek 1839-dik esztendei köteteit.”

„1608-iki törvény szerint is a szabad királyi városoknak az országgyüléseken mindenkor ülésök és szavazatuk volt.”

„II. Mátyás király minekutána Ferdinándot a magyar- és csehországi királyságra felkoronáztatta 1619-ben, mag nélkül meghalt Bécsben, kinek jelszava volt: Egyetértés nagyobb a világosságnál.”

Dr. Papp Attila