Nagykanizsára érkezett a Magyar Fesztivál Szövetség szakmai road show-ja. A VOKE Kodály Zoltán Mûvelõdési Házban a régió turisztikai szakemberei találkoztak, hogy közösen fogalmazzanak meg célokat, s összehangolják munkájukat. Elekes Zoltán, a Magyar Fesztivál Szövetség alelnöke szerint a hazai fesztiválpaletta rendkívül színes, s a fesztiváltérképre felkerült Nagykanizsa neve is.

- Negyedik éve szervezzük meg a szakmai találkozók sorát, s a régi turisztikai régiók szerinti beosztásban járjuk végig az országot – mondta Elekes Zoltán. -Évente nyolc helyszínre megyünk, az idei szezon negyedik állomása volt Nagykanizsa. Fontosnak tartjuk az együttgondolkodást a régiókban, s azt valljuk, szükség van arra, hogy a turisztikai szereplõk találkozzanak, hiszen minden fesztiválnak szüksége van szállásra, s fordítva is igaz: minden ott tartózkodó vendég igényli a programot. E két érdeket akarjuk összehangolni, s persze közben szakmai tanácsokat is adunk, például egyes jogszabályváltozások kapcsán.

- Ma már gyakran a falunapot is fesztiválnak becézik. Megbecsülhetõ, hogy hány fesztivál van az országban?

- Errõl nagyon sokáig vita volt. Elnökünk, Márta István szerint 3-3,5 ezer fesztiválról, vagy legalábbis „fesztiválnak látszó tárgyról” beszélhetünk, mert a falunap abban a kis mikrokörnyezetben szintén ünnep. Mi azt valljuk, 300-350 minõségi fesztivál van az országban. A szövetségnek 100 tagszervezete van, amelyek 150-180 programot szerveznek évente. Vannak köztük mega rendezvények, mint a Debreceni Virágkarnevál, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Savaria Történeti Karnevál, akadnak gasztrokulturális fesztiválok, mint például Nagykanizsán, aztán köztiválok, folklór programok, szóval, rendkívül színes a paletta.

- Mi az, ami összeköti, illetve megkülönbözteti ezeket?

- A szakmai napon azt mondta a nagykanizsai kabinetvezetõ, hogy minden fesztiválnak nagyon erõs arculattal, tematikával kell rendelkeznie, s ez a megkülönböztetés alapja. A minõség összeköti, az egyediség, a helyszín, az épített környezet, vagy a belsõ indíttatás, amivel szervezik ezeket, megkülönbözteti a fesztiválokat.

- Kidolgoztak egy minõsítési rendszert, a jó vagy kiváló védjegy mire jogosít fel?

- Elsõsorban a büszkeségre. A látogató számára pedig iránytû lehet, hiszen ha azt látja, hogy egy fesztivál elnyerte a kiváló minõsítést, okkal feltételezi, hogy ott a szervezõk odafigyelnek már a nüanszokra is, például a közönség és a kiállítók kiszolgálásra. De a jó és a kiváló kategória birtokosa – ha még nem tagja a fesztivál szövetségnek – ajánló nélkül kérheti a felvételét, minden más esetben két tag pozitív véleményére van szükség ehhez.

- Ha meglátom a kiváló védjegyet, biztosra mehetek?

- Olyan ez, mint a szállodák esetében, ha menni akarok, megnézem, hány csillagos, s abból már tudom, hogy mire számíthatok. Mi a minõsítés során edzõtáborban vagyunk: bemegyünk az erdõbe, ahol a szervezõ nem mindig látja a fától magát az erdõt. Kívülrõl könnyebb megmondani – maradva ennél a hasonlatnál -, hogy a fenyvesbe nem feltétlenül kell a tölgyfa. Ami nem odavaló, azt ki lehet húzni, s akkor letisztul az erdõ. Ebben segít a minõsítés. Persze, hogy az adott fesztivál éppen tetszik-e valakinek, az már ízlés kérdése, olyan ez, mint a jó bor, ki a szárazat, ki a félszárazat, a vöröset, a fehéret vagy a rozét szereti, a lényeg az, hogy mindenki megtalálja a palettán azt, ami az õ lelkének, igényszintjének megfelel.

- Találkozott már elrettentõ példával?

- Persze. Nekem nagyon fontos a kialakítás, a tisztaság, a biztonsági szolgálat mûködése, és hogy idézzem Kádár Jánost: a krumplileves az legyen krumplileves. Tehát, ha krumplifesztiválról beszélünk, akkor találjam is meg a krumplit. Ez konkrét példa, voltam olyan rendezvényen, ahol egyetlen helyen árusítottak sült krumplit… Ma már nem szervezik meg ezt.

- A fesztiválszervezés üzlet vagy küldetés?

- Aki azt mondja, hogy nem üzlet, talán nem mond igazat. Egy szervezõ azért is csinálja a fesztiválját, hogy legalább pozitív nullára kihozza, de ez egyben küldetés is. Bolondok nélkül –ezt vallom magamról is – nagyon nehezen mûködne a fesztiválvilág, kell az elhivatottság, a megszállottság. Az ember akkor is megy elõre, ha azt látja, hogy kevesebb pénzbõl gazdálkodhat.

Péter Árpád

Elekes Zoltán dolgozott a szegedi Hotel Royal étteremvezetõjeként, volt a Szegedi Nemzeti Színház marketingigazgatója, saját cégével, a Pálma Reklám Stúdió Bt.-vel pedig számos nagyrendezvényt jegyez, köztük a Szegedi Tavaszi Fesztivált, a Dömötör-díj Színházi Díjátadó Gálát és a Hungarikum Fesztivált. Korábban a Hajtás Biztonságosan Jármûipari Szakkiállítás szervezõje volt. Tagja az Elsõ Magyar Fehérasztal Lovagrendnek, a Magyar Fesztivál Szövetség egyik alapítója, 2005 óta alelnöke