A kanizsai „modernkori” vívás jeles évfordulójához érkezett, hiszen november 23-án lesz ötven esztendeje annak, hogy az NTE vívószakosztályát, még az akkori NVTE kötelékében megalapította a törökszentmiklósi származású Szabó János, aki elõtte már Keszthelyen is ténykedett a sportág berkein belül.

Szabó Jánost a fõállású vívómesterek sorában Kiss György követte a sorban, aki amúgy alapító tagként is oroszlánrészt vállalt a szakosztály életre hívásában. Közben persze az 1966 és 1967-es év fordulóján létrejött a MÁV NTE egyesülete, a vívók pedig továbbra is a klubon belüli szûkebb elithez tartozhattak. Történt mindez úgy, Kiss György jelenlegi szakosztályelnök szavaival élve, hogy járták az országot a „zsíroskenyér versenyek” végett, s az eredmények pedig csak jöttek és jöttek. A ’70-es évek második felétõl aztán új szelek kezdtek fújni a dél-zalai vívók körül, hiszen érkezett Gasztonyi János vívómester Pécsrõl, illetve a ’80-as évek közepén már franciaországi szakmai utakra is adódott lehetõség. Sõt, 1985-ben átadásra került a vívóterem, mely ma is otthona a „pengés” sportolóknak, s a szakosztály úttörõ szerepet játszott a nõi kard fegyvernemének meghonosításában, melyet (vidéki klubként elsõként) világkupa versenyek rendezése is nyomatékosított.

A jeles évforduló alkalmából jelent meg dr. Horváth György A nagykanizsai vívás története 1862-2009 címû kötete, mely - a címébõl láthatóan - nem csupán az ötven esztendõnek, de a korai kezdeteknek is emléket állít, illetve dokumentál.
Az ünneplés gyakorlati részére amúgy szombaton délután kerül sor az NTE-csarnokban, ahol a több mint 1000 (egykori) vívójukból szeretnének mind többet köszönteni a jubileumi ünnepségen a szakosztály részérõl.
P.L.