Nem a szúnyogok, hanem a tenyészõhelyeken nagy számban elõforduló szúnyoglárvák miatt kezdik meg a tervezettnél elõbb, április 3-7 között a biológiai szúnyoggyérítést a Balaton körül 1200 hektáron, amit a tóparti önkormányzatok finanszíroznak - közölte Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség (BSz) elnöke az MTI-vel.

A balatoni szúnyogirtást koordináló, az üdülõrégió önkormányzatait tömörítõ szervezet elnöke elmondta, az országban elõször idén is a Balatonnál védekeznek a szúnyogok ellen. A BSz közelmúltban tartott közgyûlésén még arról tájékoztatták a tagságot az elõzetes vizsgálatokra hivatkozva, hogy a tavalyi, különösen csapadékos tavaszhoz képest idén várhatóan késõbb kezdhetik meg a beavatkozást.     

Az azóta történt újabb szakértõi vizsgálatok azonban azt állapították meg, hogy meg kell kezdeni a biológiai csípõszúnyog-gyérítést a térségben. A szakértõk a terepbejárások során megállapították, hogy a tó körüli tenyészõhelyek ugyan továbbra is kevésbé borítottak vízzel, mint az elmúlt évek hasonló idõszakában, viszont igen sok bennük a szúnyoglárva, köszönhetõen az utóbbi napok kedvezõ idõjárásának.     

"A tenyészõhelyek az imágók (kifejlett szúnyogok) kirepüléséig várhatóan nem száradnak ki, ezért kerül sor a térségben már a 14. héten egy légi biológiai gyérítésre, amely lakott területeket nem érint" - közölte a BSz elnöke. A szövetség ugyan nem számolt az ilyen korai beavatkozás szükségességével, de nem lehet kérdéses a költségek vállalása, hiszen a jókor, idõben elvégzett védekezés pozitívan befolyásolhatja az egész éves szúnyogirtás eredményességét - tette hozzá.     

Mint kifejtette, korábban az önkormányzatok és az állam felesben biztosította a forrást a balatoni szúnyogirtáshoz. Az átalakult gyakorlat szerint a költségeket az elõ- és utószezonban a helyi önkormányzatok, a fõszezonban az állam vállalja magára. A nyári fõszezonban a szúnyoggyérítést immár a katasztrófavédelem irányítja az egész országban.

MTI - Kanizsa