Magyarországon az 50 év felettiek háromnegyede nem sportol rendszeresen, saját bevallása szerint az idõhiány, a lustaság és a rossz egészségi állapot áll ennek háttérében - derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítõ megbízásából az Egészség Világnap alkalmából készült országos reprezentatív kutatásból.

A MTI-hez csütörtökön eljuttatott felmérés arra is kitér, hogy a megkérdezett korcsoporton belüli, idõsebb, nyugdíjas korosztály kétharmada nem tud arról, hogy lenne kifejezetten idõsek számára kialakított sportolási lehetõség a lakóhelye közelében.     

A felmérésében arra is keresték a választ, hogy egészséges életmódot folytatnak-e az 50 év felettiek, sportolnak-e rendszeresen és milyen élelmiszer típusokat fogyasztanak leginkább.     

A válaszokból kitûnik, hogy a megkérdezettek 24 százaléka azt állította, hogy sportol, további 42 százalék korábban sportolt, de már felhagyott vele, a válaszadók 34 százaléka pedig soha nem is sportolt. A nemmel válaszolók elsõsorban az idõhiányra (19 százalék), míg 17 százalékuk lustaságra hivatkozott, a válaszadók 14 százaléka egészségi állapota miatt nem végez ilyen tevékenységet. Azok közül, akik soha nem sportoltak 21 százalék ezt azzal magyarázta, hogy megítélése szerint sport nélkül is eleget mozog.     

Mindössze a megkérdezettek harmada tud a lakóhelyéhez közel kifejezetten idõsebbek számára kialakított sportolási lehetõségrõl - ez az arány szignifikánsan magasabb a budapesti lakosok esetében (40 százalék), míg a községekben, falun élõk kisebb arányban tudnak ilyenrõl (28 százalék). A válaszadók 19 százaléka szerint nincs ilyen típusú sportolási lehetõség a környékükön, a megkérdezettek közel fele pedig nem tud róla, hogy lenne ilyen lehetõség. A felmérésbõl kiderült az is, hogy a sportolás független az életkortól, a nemtõl, vagy az aktivitástól, vagyis például a nyugdíjasok ugyanakkora arányban sportolnak, mint azok, akik még aktívak.     

Az étkezésre vonatkozó válaszokból kiderült, hogy a megkérdezett 50 év felettiek túlnyomó többsége hetente többször is fogyaszt gabonaféléket, pékárut, tejtermékeket, gyümölcsöt, zöldséget és húst is. A napi szintû fogyasztásban a pékáruk állnak az elsõ helyen, illetve minden második válaszadó naponta fogyaszt tejterméket és gyümölcsöt.     

Zöldség azonban már csak 31 százalékuk, hús pedig csak ötödük asztalára kerül minden nap. Az édesség kevésbé fogyasztott kategória, a válaszadók fele fogyaszt ilyesmit hetente többször is. Alkoholt önbevallás alapján ötödük fogyaszt hetente többször is, 5 százalékuk pedig naponta.     

A heti többszöri fogyasztási adatokat vizsgálva kiderül, hogy a nyugdíjasok magasabb arányban fogyasztanak gabonaféléket, pékárut, tésztát, húst, valamint alkoholt, mint azok, akik még nem vonultak nyugdíjba.     

Az Egészség világnapja annak emlékére tartják, hogy 1948. április 7-én kezdte meg mûködését az ENSZ szakosított intézménye, az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A WHO célja az egészségügyi ellátás színvonalának emelése, a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása, tevékeny részvétel a környezet védelmében.

MTI - Kanizsa