Húsvéti összeállításunkban erre kerestük a választ, hogy kiderítsük, a kereszténység legnagyobb ünnepe más – akár egzotikus – tájakon jelen van-e. Kolumbiától Olaszországig kanizsaiakat kértünk mesélésre.

KOLUMBIA

Kolumbiában szinte megáll az élet az ünnep idejére. A többségében katolikus hívõk számára Jézus feltámadása a legmélyebb értelemben vett egyházi ünnep, akik viszont nem vallásosak, utazással, kirándulással töltik a semanasantát, azaz a szent hetet, amikor senkinek sem kell dolgoznia.

Varga Zsófia 1995 óta él a fõvárosban, Bogotában, ahol spanyol nyelvet és irodalmat oktat az egyik helyi egyetemen. A kint élõ magyar közösség idén elsõ alkalommal ünnepelte közösen a húsvétot, és ápolta a magyar hagyományokat, amelyek – a locsolástól kezdve a tojásfestésen át az ajándékozásig – teljesen ismeretlenek a dél-amerikai országban. A vallási rítusok közt azonban akadnak ismerõs elemek.

– A virágvasárnap nálunk is nagy ünnep – meséli Zsófia. Ezen a napon a templomok bejáratánál pálmafa leveleit árulják, és minden gyülekezet elkészíti a maga passiójátékát. A hívek késõbb a felszentelt pálmaágakkal körbejárják az adott templomhoz tartozó körzetet.

A szent hét a lelki készülõdésrõl és szó szerint az elcsendesülésrõl szól: nem szabad zajongani, zenét hallgatni vagy az edényekkel zörögni – a legtöbben ezért már elõre megfõznek. Nagycsütörtökön a családok ünnepi ebéddel készülnek, az Ecuadorhoz közeli Pastóban például egy hétféle magból készült böjti étel kerül az asztalra.Nagypénteken szigorú böjtöt tartanak a kolumbiaiak, akik a nap folyamán hét templomot keresnek fel és ezer gyertyát gyújtanak meg, de van, ahol ezer imát mondanak el. A passiójátékot követõen, három órakor, Jézus halálára emlékezve csend ül a templomokra.

– Ezekben a napokban egész Kolumbia figyelme egy dél-nyugati városra terelõdik – mondja Zsófia. – Popayánban a szent hetet 1566 óta ünneplik, a látványos szertartásokat 2009-ben az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította. A világhírû körmenet során a kulturális és politikai elit képviselõi hordozzák körbe Jézus szobrát vagy keresztjét. Nagy megtiszteltetés, akire ezt rábízzák, még nagyobb szégyen, ha valaki nem bírja el.

A tûzõ napsütés és a hõség miatt Kolumbiában a miséket és a passiójátékokat ebben az idõszakban hajnalban vagy éjszaka tartják, így valamelyest elviselhetõ a forróság.

JAPÁN

Túlzás nélkül mondhatjuk: Japánban a húsvét ismeretlen fogalom. A szigetországban elenyészõ számú keresztény él – a 126 millió lakos közül alig több mint egy százalék vallja magát annak –, így az õ hagyományaik nem is igazán eresztettek gyökeret. A japán karácsony is inkább az üzletek ünnepe: a csillogásról, a szórakozásról és a randizásról szól, s nem Jézus születésérõl.

– A húsvétnak esélye sem volt itt meghonosodni – véli Kálovics Dalma, aki jelenleg egy kiotói egyetem utolsó éves doktorandusza. – Egyrészt kisebb körülötte a kereskedelmi felhajtás, másrészt a tavasz eleve nagyon mozgalmas idõszak a japánok életében. Áprilisban kezdõdik az új üzleti és iskolai év, ráadásul ez idõ tájt borulnak virágba a cseresznyefák, ami Japánban a megújulás szimbóluma. A virágzást milliók kísérik figyelemmel, ez a hanami. Ilyenkor megtelnek a parkok piknikezõ családokkal, baráti társaságokkal és munkahelyi kollektívákkal.

Április végén aztán elkezdõdik az úgy nevezett Golden Week, amikor több ünnepnap feltorlódása miatt szinte egész Japán szabadságra megy – kivéve a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozókat.

– A Golden Week alatt emlékeznek meg például az elõzõ császárról, de ekkor van az alkotmány, valamint a természet napja is – mondja Dalma. – A sort a gyereknap zárja májusban, amikor színes, halformájú zászlókat, koinoborit állítanak fel. Egy kínai legenda szerint, ha egy ponty az árral szemben úszik, elõbb-utóbb sárkánnyá válik, és felrepül az égbe – ezt jelképezik ezek a zászlók is. A gyereknap régen csak a fiúk ünnepe volt, a lányokét március elején tartották – s tartják mind a mai napig. Ennek a japán neve hinamatsuri, és babaünnepet jelent.

Az ázsiai országban az ünnepek kevesebb vallási töltettel bírnak, ez arra is visszavezethetõ, hogy a japánok alapjaiban máshogy gondolkodnak a vallásról.

– Nem mondanám, hogy a japánoknak vannak kifejezetten vallási ünnepei – inkább olyan alkalmaik vannak, amikor útba ejtik a buddhista vagy sintó szentélyek valamelyikét. A legfontosabb ünnep mindenképp az újév, ami csendben, családi körben telik. Éjfélkor templomba mennek az emberek, és sokan együtt várják meg az elsõ napfelkeltét.

NORVÉGIA

Varga Veronika egy hirtelen döntés után, mintegy 3 éve él Norvégiában. Gyönyörû természeti környezetben, az Oslo mellett Nittedalban lakik magyar barátjával. Az ünnepen persze náluk is megjelenik a tojás, a nyuszi és a kiscsirke, valamint a hagyományos ételek – a sonka és a torma - kint sem hiányoznak az asztalról.

A norvégok húsvéti ünnepe abban tér el a miénktõl, hogy a tojást nem a nyuszi tojja és a locsolás is hiányzik. A rokonlátogatás helyett az északiak ilyenkor sokat kirándulnak, elmennek a városokból a hegyekbe síelni, sífutni vagy túrázni. A hátizsákba ilyenkor egy jellegzetes norvég csokoládét és narancsot biztosan tesznek. Aki pedig nem kirándul, az olvas, méghozzá krimiket és horror regényeket. Ennek hátterében egy pogány szokás áll, amely szerint a jó termésért tavasszal áldozatot mutatnak be. Ma már ez a hagyomány rémtörténetek nézésével és olvasásával él tovább. A detektívtörténetek mellett az ünnep vetélkedõkkel telik, ugyanis a televízióban, rádióban és újságokban szinte megállás nélkül feladványokkal találkozik minden korosztály.

- A norvégok egyébként leginkább az evangélikus vallást gyakorolják, s érzésem szerint kissé zárkózottak – avat be tapasztalataiba Veronika, aki a tervek szerint idén a húsvéti ünnepet túrázással tölti a fjordoknál.

ANGLIA

Jónás-Gregor Kinga több éve él Angliában, amely, ahogyan fogalmaz, alapvetõen vallásos, multikulturális az ország, így a húsvét ott is nagy ünnep. A nagypéntek odakint már régóta munkaszüneti nap, az úgynevezett „bank holiday” 4 napos, pénteken bezárnak a boltok és az intézmények. A kereskedelmi üzletek szombaton ugyan kinyitnak, de a húsvétvasárnap sérthetetlen, akkor minden zárva van.

- Különleges szokás Angliában az „Easteregg hunt”, ami a gyerekek számára szervezett húsvéti tojásvadászat – meséli Kinga. - Húsvétvasárnap a szülõk már kora reggel felkelnek, és a ház környékén elrejtik a csoki nyuszikat és –tojásokat, s a legtöbbet összegyûjtõ gyermek ajándékot is kap. De itt Angliában jellemzõ, hogy a családok elutaznak több napra, szállodába vagy a vidéki birtokaikra, s a húsvét leginkább a pihenésrõl és a kerti partikról szól. Az ünnepi asztalról pedig nem hiányozhat a bárány.

Angliában egyébként a húsvéthétfõ nem locsolással telik – ez a szokás ott ismeretlen – hanem vásárlással. Az üzletek, butikok, elektronikai cikkeket forgalmazó áruházláncok rendszerint 20-30 százalékos akciókkal készülnek húsvét második napjára.

EGYESÜLT ÁLLAMOK

Ördögné Malek Katalin több mint két évtizede él családjával a Minnesota-beli Rochesterben. Mint mondja: a legszembetûnõbb különbség az amerikai és a magyar szokások között, hogy az USA-ban nem kapcsolódik munkaszüneti nap a húsvéthoz, ezt leszámítva nagyon sok a közös vonás, még az ünnepi menüben is.

– A templomokban természetesen megemlékeznek Jézus feltámadásáról – fogalmaz Katalin. – A családok körében azonban elsõsorban a tojásról szól minden. A kisgyermekesek hímes tojást készítenek, de tudunk olyan családokról is, ahonnan már kiröppentek az utódok, a hagyomány azonban mégis megmaradt.

Egy másik népszerû húsvéti elfoglaltság a tojásvadászat. Ennek exkluzív változatát még a Fehér Házban is megtartják, különféle versenyekkel és szórakoztató programokkal színesítve. Az 1878-ban útjára indított Húsvéti Tojásgörgetésre 13 évesnél fiatalabb gyerekek regisztrálhatnak a szüleikkel, és sorsolás útján dõl el, hogy a többszázezer jelentkezõ közül ki töltheti a húsvétot – idén már az új amerikai elnök társaságában.

NÉMETORSZÁG

Kovács Lilian szobrászmûvész családja lassan 7 éve költözött a bajor tartomány szívében fekvõ, Kanizsa méretû Amberg városba.

- Az igazi húsvéti sonka és a torma beszerzése a legnehezebb - kezdi Lilla. - A németeknél van ugyan Osterschinken, vagyis húsvéti sonka, de ennek a tartósítási eljárása különbözik a magyarétól. A német húsvéti sonka eleve csont és bõr nélküli színhús, ami egy magyar számára szinte ízetlennek tûnik. Ezért a rutinosabb kint élõ magyarok már karácsonykor magukkal hozzák, és fagyasztóban tartják ezt a közkedvelt étket.

Németországban húsvét elõtt egy-két héttel a tavaszi kézmûves vásárokon megjelennek a hímes tojások, a színes nyuszi-dekorációk. A hagyományos, kifújt tojásokat diólevéllel festik meg, és legalább egy héttel az ünnep elõtt egy barkaágra, vagy a ház elõtt lévõ orgonabokorra akasztják fel. A bajoroknál van egy úgynevezett húsvétcsütörtök, amikor a népi hagyomány szerint a fiatal nõk kosarat készítenek a legjobb barátnõjüknek. Nagypénteken vagy nagyszombaton pedig a bajorok elmennek a templomba, és vesznek templomi gyertyát, hogy Isten fényét bevigyék a házukba.

- Vasárnap ide is jön a nyuszi, amely tojásokat hoz, amit a gyerekeknek meg kell keresni a kertben. Hétfõn reggel aztán a bajorok kimennek a piacra, és megünneplik a húsvétot. Díszes népi ruhába öltözve, virágokkal feldíszített botokkal, kereszttel körbejárják a teret. A férfiak és a nõk is tradicionális népviseletet vesznek fel ilyenkor.

Arrafelé nem ismert a locsolkodás, de van helyette Springbrunnen, vagyis szökõkút. A város vagy a falu fõterén lévõ kutat roskadásig díszítik szalagokkal, virágkoszorúkkal, és a hétfõ reggeli körmenet általában ezeknél a kutaknál kezdõdik.

OLASZORSZÁG

Olaszországban – a tartományok sokszínûségéhez híven – a húsvéti szokások is nagyon eltérõek, a legtöbb igazi turistacsalogató látványosság. Egyike ezeknek a Scoppio del Carro Firenzében, amely során a levegõbe repítenek egy szekeret – persze nem szó szerint. A XV. század óta minden húsvétvasárnap ökrök vontatnak a Dóm térre egy tûzijátékkal megpakolt, 500 éves kocsit. A rakományt egy galambfigurába rejtett rakétával gyújtják meg. Ha jól sikerül a tûzijáték, a hagyomány szerint szerencsés év vár Firenzére.

A reneszánsz bölcsõjétõl 400 kilométerre, a szlovén határ közelében található Cervignano del Friuli. Itt él négy éve férjével és ikreivel Nagy Nikoletta. A család minden évben Magyarországon tölti a húsvétot. A két ország ünnepi szokásai közt kevés a hasonlóság – ami mégis van, a keresztény gyökerekre vezethetõ vissza.

– Virágvasárnap zsúfolásig megtelnek a templomok – mondja Nikoletta. - A szentmiséken olajfaágat szentelnek, ezeket aztán hazaviszik a családok, és a következõ évig megõrzik. Ezzel a nappal elkezdõdik a nagyhét, amit nálunk szent hétnek hívnak. Nagypénteken pedig Via Crucist, azaz körmenetet tartanak.

Húsvétvasárnap sokan mennek étterembe Olaszországban. Az ünnepi lakoma kihagyhatatlan része a bárány és a colomba, egy galambformájú kuglóf, amit kandírozott gyümölccsel töltenek meg, a tetejére pedig mandulát szórnak.

– A gyerekek ebéd után bontják ki az ajándékba kapott, nagy csokoládétojásokat, amikben apró meglepetések rejlenek. A húsvéthétfõ szintén a jóízû eszem-iszom jegyében telik. Összejönnek a családok, baráti társaságok, és piknikezni mennek vagy grilleznek – mindegy, mi a program, a lényeg, hogy együtt töltik az egész napot.

Bakonyi Erzsébet, Nemes Dóra, Vincze Adél, Vuk Anita