Javában tart a Nemzeti Konzultáció 2017, amelynek hat kérdésére adott válaszok a magyar függetlenségrõl hivatottak dönteni. Például arról, hogy Brüsszel beleszólhasson-e abba, mennyi lesz a gáz vagy az áram ára Magyarországon, vagy éppen folytathatja-e a kormány a munkahelyteremtés és az adócsökkentés politikáját.

A migránsvita s a betelepítési kvóta erõltetése után Brüsszel újabb területeken vette célba a nemzeti szuverenitást. Egyre több dologba akarnak beleszólni az EU központjából, indokolja Cseresnyés Péter államtitkár, országgyûlési képviselõ, miért volt szükség arra, hogy a kormány ismét kikérje az emberek véleményét.

- Újabbveszély fenyegeti a függetlenségünket – fogalmazott a politikus. – Egy család is maga szereti eldönteni, hogy például mire költi a pénzét, hol akar lakni, vakációzni, s ebbe nem szólhat bele senki. Brüsszel most a belsõ ügyeinket akarja diktátumokkal szabályozni, meghatározva például azt, hogy mennyit fizessünk a rezsiért, hogyan és kikkel éljünk együtt. Ezt akarjuk a konzultáció során megbeszélni az emberekkel, és számítunk mindenki véleményére, hiszen a kormány ez alapján alakítja saját politikáját.

Az EU most nagyon nehéz helyzetbe került és rossz irányba megy, szögezte le Cseresnyés Péter. Az elmúlt években ellenõrizetlenül jöttek be idegenek Európába, és látható, hogy azok az országok, amelyek ezt szorgalmazták, nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Az sem jó, tette hozzá, hogy egy demokratikus alapokon nyugvó közösség vezetõi a kezükbe akarják venni a hatalmat, és diktátumokat akarnak keresztülverni a nemzetállamokon.

A kérdõív egyik pontja a külföldrõl finanszírozott szervezetekkel foglalkozik. Az államtitkár leszögezi: nem a civilekkel van a probléma, hiszen õk hasznos tevékenységet végeznek, hanem azokkal a magukat civilnek mondó NGO-kal, amelyeket idegen országokból finanszíroznak, és idegen érdekeket szolgálnak. Általuk próbálnak ugyanis bizonyos körök befolyást szerezni az egyes országokban. Nem véletlen, hogy egyre több állam- és kormányfõ foglal állást ellenük.

- Nézzük csak meg – folytatja Cseresnyés Péter -, hogy Macedóniában szinte polgárháborús helyzet alakult ki, mert vélhetõen külföldrõl finanszírozott, magukat civilnek mondott szervezetek tagjai a háttérbõl irányítottak, uszítottak. Ez a jelenség egyébként az utóbbi évek magyarországi demonstrációinál is megfigyelhetõ: ugyanazok szerveznek, szónokolnak s hangolják az embereket –nem valamiért, hanem valami ellen.

Az államtitkár azt mondja, ha a fokozódó brüsszeli nyomással szembeni kormányzati politika a konzultáció során megerõsítést nyer, akkor azt tovább kell vinni, ezért is fontos, hogy minél többen állást foglaljanak a feltett kérdésekben.

- Nem szeretnénk, ha másodosztályú állampolgárok lennénk a saját országunkban – szögezile a politikus -, meg kell védenünk a nagy nehezen megszerzett, kivívott függetlenséget. Ebbe nem fér bele, hogy mások mondják meg, mennyit fizessünk a gázért, kik legyenek a szomszédaink, és az se, hogy idegen érdekeket képviselve keltsenek hangulatot álcivilek.

Péter Árpád