Az oktatási jogok biztosa ajánlással fordult Balog Zoltánhoz, az emberi erõforrások miniszteréhez, hogy teremtse meg a jogszabályi feltételeit a diabéteszes gyermekek óvodai és iskolai ellátásának.

Aáry-Tamás Lajos azután indított vizsgálatot a kérdésben, hogy több esetben tiltottak ki diabétesszel küzdõ gyermeket az óvodából azért, mert az óvodapedagógusok nem vállalták a vércukorszint-mérést és az inzulin adagolását. Az ombudsman szerint az iskola világában is tapasztalható a bizonytalanság: a pedagógusok sokszor tanácstalanok, mert nem tudják, hogy mik a rájuk háruló feladatok és meddig terjed a felelõsségük - olvasható az MTI-hez eljuttatott összegzésben.     

A vizsgálat során megkeresték a hazai és az európai szakmai szervezeteket, az EU-tagállamok oktatási minisztereit és az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosát.     

Az oktatási ombudsman megállapította, hogy a hatályos magyar jog alapján a pedagógusok nem kötelezhetõk  egészségügyi mûveletek végzésére, ilyen feladatok ellátására jogosult iskolaorvos, védõnõ pedig nem áll folyamatosan rendelkezésre minden köznevelési intézményben. Ettõl függetlenül az óvoda, az iskola nem tagadhatja meg a cukorbeteg gyermek felvételét a betegség miatt, a gyereknek joga és kötelessége részt venni a köznevelésben.     

Aáry-Tamás Lajos szerint a jogsértések orvoslása és megelõzése érdekében az oktatás rendszerének kell képesnek lennie az alkalmazkodásra, különös tekintettel arra, hogy a cukorbeteg gyerekek száma folyamatosan emelkedik. Megjegyezte: a gyermekkori, 1-es típusú diabétesz elõfordulási gyakorisága Magyarországon folyamatosan emelkedõ statisztikát mutat. A 0-14 éves korosztályban, az 1989-93 közötti idõszakban évente 100 ezer gyerekre csak 9 eset jutott, 1994-98 között ez a szám 10,6-re, 1999-2003 között 12,4-re, 2004-2009 között pedig már 18,3-re emelkedett. A legfrissebb adatok szerint 2016-ban 100 ezer fõre vetítve 21,3-ra emelkedett a cukorbeteg gyermekek aránya.     

A biztos kiemelte: a bizonytalanság megszüntetéséhez szükség van a felelõsség szabályozására. Elsõdleges cél, hogy az intézményt és a pedagógust jól definiált és konkrétan meghatározott felelõsség terhelje a gyermek állapotával kapcsolatban, figyelembe véve, hogy az óvoda és az iskola nem egészségügyi intézmény, a pedagógus nem egészségügyi dolgozó.     

A diabéteszes gyermekek integrált óvodai, iskolai nevelésének-oktatásának feltétele olyan felelõsségi szabályok kidolgozása, amelyek alapján az intézmény és a pedagógusok egyértelmûen behatárolt, az egészségügyi dolgozókénál szûkebb, felelõsségük tudatában tudják fogadni õket - rögzítette.     

Az ombudsman szerint fontos, hogy a pedagógusok - önkéntes alapon - elsajátíthassák azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek szükségesek a diabéteszes gyerekek ellátásához. A jelentésben megfogalmazottak szerint ilyen képzések akár az érintett intézményekben is megvalósíthatók, megbízható szakmai hátterüket pedig a Magyar Diabétesz Társaság tudja biztosítani.     

Aáry-Tamás Lajos rámutatott: biztosítani kell az inzulinos kezelés lehetõségét is, amihez szabályzatokat és eljárásrendeket kell kidolgozni. Ugyanígy biztosítani kell a gyógyszerek megfelelõ tárolását és a szükséges speciális étkeztetést. Ehhez fontos szakmai bázist jelenthet az országban egységesen mûködõ gyermekdiabetológiai gondozó hálózat, amely megyei és fõvárosi központokkal biztosítja a lakóhelyhez közeli szakmai segítséget - írta.     

Mindezek miatt az oktatási jogok biztosa ajánlással fordult az oktatásért is felelõs emberierõforrás-miniszterhez. Az kéri tõle, hogy teremtse meg a jogszabályi feltételeit a diabéteszes gyermekek óvodai és iskolai ellátásának, alakítson ki egyértelmû felelõsségi rendszert, teremtse meg a pedagógusok képzési rendszerét és dolgozzon ki országos együttmûködési stratégiát az állami, önkormányzati, szakmai és civil szervezetek között - olvasható az MTI-hez eljuttatott összegzésben.

MTI - Kanizsa