Gál Sándor, a Zalaerdõ Zrt. kerületvezetõ erdésze – aki az Év erdésze címmel is büszkélkedhet – nagy rajongója a gasztronómiának. Gombaszakértõként, a vadhús szerelmeseként ez nem is meglepõ, de az ország számos versenyén (legyen szó a vadhús népszerûsítésérõl, vagy akár a kanizsai Dödölle fesztiválról) fakanalat is ragad, és ilyenkor különleges illatok csábítják az érdeklõdõket Gál Sándorékhoz.

- A csángó gulyás egy õsi magyar, székely étel – mondja -, hasonló a székelykáposztához, de más a fûszerezése. Nem vadhús kell bele, hanem marhalábszár és savanyú káposzta, no meg az elengedhetetlen fûszer, a tárkony, amit Erdélyben elõszeretettel és gyakran használnak. A csángó gulyás – nem véletlenül – minden fesztiválon sikert arat.

Hozzávalók (8 fõre):

1 kg marhalábszár/vagy lapocka, 2 fej vöröshagyma, 0,5 kg savanyú káposzta, 0,5 kg gomba (lehet erdei gomba, illetve ízlés szerint), 4-5 gerezd fokhagyma, 10 dkg árpagyöngy, 1 evõkanál pirospaprika, 5 g tárkony, só, bors, kömény (ízlés szerint), 1 dl fehérbor.

A díszítéshez:

2 dl tejföl, szárított kapor, füstölt szalonna (ne legyen húsos, pörc készül belõle)

Elkészítés:

A marhahúst feltesszük pörköltnek fõni. Amikor félig megpuhult, hozzáadjuk a káposztát és az árpagyöngyöt és a tárkonyt. Ha minden jól összeforrt és megpuhult, beletesszük a gombát, a fehérbort és további 20 percig fõzzük. A díszítéshez már közben el lehet készíteni a füstölt szalonnából a pörcöt. Tálaláskor meglocsoljuk a csángó gulyást egy jó kanál tejföllel, szórunk rá kevés szárított kaprot, és meghintjük a szalonna pörccel.

A Zalaerdõ gasztrocsapata mindenütt sikert arat, jobbról Gál Sándor