Nem mûködött eredményesen a parlagfû elleni védekezés rendszere 2013 és 2015 között - állapította meg az Állami Számvevõszék (ÁSZ) ellenõrzése, amelynek eredményeit hétfõn Budapesten, sajtótájékoztatón hozták nyilvánosságra.

Németh Erzsébet felügyeleti vezetõ elmondta: ellenõrzésük arra terjedt ki, hogy a parlagfû elleni védekezés rendszerét irányító és az abban részt vevõ hatóságok, szervezetek a tárgyalt idõszakban mennyire tartották be a szabályokat, illetve a rendszer keretei között a kitûzött célokat sikerült-e elérni.     

Közlése szerint nem találtak semmilyen összefüggést a parlagfû elleni védekezésre fordított erõfeszítések és a parlagfûpollen-koncentráció változása között, az utóbbira például az idõjárásnak nagyobb hatása volt. Ezt az is bizonyítja, hogy míg a felderítés és az erre épülõ védekezés volumene minden évben csökkent, a parlagfû koncentrációja ezzel párhuzamosan nem nõtt, hanem hullámzott.     

Vizsgálatuk szerint a megyei kormányhivatalok ilyen irányú hatósági tevékenysége - helyszíni ellenõrzések, növényvédelmi bírságot vagy közérdekû védekezést elrendelõ határozatok - évrõl évre csökkent. Ez is mutatja, hogy "nagyon indokolt volt, hogy az ÁSZ ránézzen erre a területre" - jegyezte meg Németh Erzsébet.     

Negyvenhárom szervezetet vizsgáltak, köztük a szakmai koordinációt, irányító feladatokat ellátó Földmûvelésügyi Minisztériumot (FM), a tájékoztató funkcióval bíró Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), a felderítésben részt vevõ Földmérési és Távérzékelési Intézetet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) magában foglaló Emberi Erõforrások Minisztériumát, a fõvárosi és megyei kormányhivatalokat, valamint egyebek mellett területi eloszlás és érintettség alapján kiválasztott 20 önkormányzatot.     

Az ÁSZ a szabályozási környezetet is vizsgálta, eszerint bár a kereteket - stratégiai dokumentumok, akcióterv, jogszabályok, belsõ szabályzatok - megteremtették, a parlagfû elleni védekezéshez nem rendeltek mérhetõ, ellenõrizhetõ elvárásokat, így a védekezés teljesítménye nem volt értékelhetõ. Példaként említette, hogy az FM-hez a hivatalok elküldték a helyi beszámolókat, de mivel azok pontos tartalmát nem határozták meg elõre, az ország különbözõ pontjaiból érkezõ adatok nem voltak összevethetõek. Ennek következménye, hogy bár a minisztérium szabályosan látta el a védekezés szakmai koordinációját, irányítását, ellenõrzési és beszámolási feladatait, arról például nem volt információja, hogy országosan mekkora költséggel járt a védekezés, vagy hogy mekkora a parlagfûvel fertõzött terület nagysága - közölte.     

Megtörtént a védekezéssel kapcsolatos informatikai rendszerek kialakítása, mûködtetése és fejlesztése, az országos Parlagfû Pollen Riasztási Rendszerrel hatékonyabbá és megbízhatóbbá vált a pollenkoncentráció területi eloszlásának meghatározása - állapították meg. Ugyanakkor egyrészt ebben nem integrálták az ÁNTSZ pollenriasztási rendszerét, másrészt az önkormányzatoknak csak az ötöde csatlakozott a rendszerhez, és a résztvevõk jellemzõen csak a bejelentések fogadására használták.     

Emellett a Nébih megsértette a közbeszerzésekrõl szóló törvényt a bejelentõ rendszerek fejlesztésére, mûködtetésére kötött szerzõdéssel - fûzte hozzá a felügyeleti vezetõ.     

A pénzügyi ráfordításokkal kapcsolatban Németh Erzsébet kiemelte, hogy a kormányhivatalok az erre a feladatra szánt elõirányzatot sokszor nem a parlagfû elleni védekezés idõszakában kapták meg, hanem például októberben. Emellett 2015-ben 164 civil szervezet együtt 532 millió forintot kapott gyomszabályozási eszközök beszerzésére, pályázataikban összesen 650 hektár mentesítése szerepelt.     

Németh Erzsébet kitért a közfoglalkoztatottak által végzett mentesítésre is, mint mondta, ennek a munkának a hatékonysága "igen alacsony volt". Példaként említette a 2014-es évet, amikor az adatok szerint több mint 70 ezer közfoglalkoztatottat vontak be a védekezésbe, és õk összesen 13,5 ezer hektárnyi területet mentesítettek.     

Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetõje arról beszélt: Magyarországon a parlagfû pollenjére mintegy kétmillió ember allergiás, ebbõl következik, hogy az ellene folyó védekezés közügy. Ugyanakkor az ÁSZ vizsgálata szerint a parlagfû koncentrációja egyik tárgyalt évben sem csökkent a köbméterenkénti 30 pollenszem alá, pedig a hatóságok ezt a célt tûzték ki maguk elé, továbbá az allergének okozta egészségügyi kockázat sem csökkent.     

A feltárt hiányosságok alapján indokolt a védekezés teljes rendszerének felülvizsgálata, a számvevõszék FM-nek küldött javaslatai között ez is szerepel - mondta. Javasolták még, hogy eredményesség, hatékonyság és gazdaságosság szempontjából értékelje a tárca a védekezés teljesítményét, s intézkedjen a felderítés és az arra épülõ védekezés volumenének növekedése érdekében.     

A sok kisebb szabálytalanság, hiányosság megszüntetéséért javaslatok küldtek még a kormányhivataloknak, jegyzõknek, valamint a törvénysértõ eljárással kapcsolatban a Nébihnek. MTI Fotó: Rosta Tibor

MTI - Kanizsa