A magyar nép természetközeli életérõl tartott elõadást dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató tegnap Kanizsán. Ennek részeként az 1800-as évek erdõ- és vízgazdálkodását is összehasonlította a maival. Szerinte a hagyományokon alapuló, természetközeli élet eredményesebb a napjainkat jellemzõ racionális gondolkodású, profitorientáltnál.

Az érdeklõdõket a Thúry György Múzeumba várták dr. Andrásfalvy Bertalan A magyar nép természetközeli élete: erdõ- és vízgazdálkodás címû elõadására. A néprajzkutató nem elõször érkezett Kanizsára. „Nagy örömünkre szolgál, hogy professzor urat immár harmadik alkalommal köszönthetjük itt, a Thúry György Múzeumban. Megtiszteltetés számunkra, hogy elfogadta a meghívásunkat” – mondta köszöntõjében Száraz Csilla múzeumigazgató.

A téma talán meglepõnek tûnhet, de ember és ember közti, valamint az ember és a természet közti kapcsolatról van szó ebben az esetben is – mondta az elõadásról a néprajzkutató, aki hangsúlyozta: „Ha elemezni próbáljuk, hogy akkor, amikor hagyomány szerint éltek az emberek, és most, mikor mindent alávetnek a racionális gondolkodásnak és profitorientált tevékenységnek, azt mondhatjuk: tulajdonképpen hibásan és tévesen élünk. Sokkal kevesebbet produkálunk ahhoz képest, mint amit a régiek létrehoztak, a természetközeli, hagyományosan több ezer év alatt kialakult természetismeret, és a természettel való bánásmód tudományával.” A néprajztudomány doktora a 150-200 évvel ezelõtti idõszakokat állította szembe a jelennel. Akkoriban az ártereket és az erdõket a paraszti közösségek a természettel szimbiózisban gondozták.

Kanizsa TV - Kanizsa