Karádi Ferenc alpolgármester szerint 1920. június 4-e egy égbekiáltó igazságtalanság jelképe lett a magyarság számára. A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ezt nyilvánították ki a kanizsaiak a Nemzeti Összetartozás Napján rendezett városi megemlékezésen.

„Isten, áldd meg a magyart” - Isten - mert ki mást is szólíthatnánk meg elsõnek. Áldd meg – óvd, védd, õrizd, oltalmazd, irgalmasságoddal vedd körül, szabadítsd meg, kegyelmezz neki! A magyart – mert egyszer lehetünk mi is önzõk, mert egyszer mondhatjuk tán mi is, a másét nem kérjük, a magunkét nem adjuk. A megemlékezés bevezetõ gondolatai után a résztvevõk közösen énekelték el a Himnuszt. A Himnusz után Dsida Jenõ megzenésített versét hallhatták a részvevõk.

A megemlékezésen elhangzott: Magyarország Alaptörvénye elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét és vallja: a magyarok évszázadokon át harcokban védték Európát, és tehetségükkel, szorgalmukkal gyarapították közös értékeit.

Karádi Ferenc alpolgármester szerint 1920. június 4-e egy égbekiáltó igazságtalanság jelképe lett a magyarság számára. „Ezzel a döntéssel a magyar családok százezreit szakították el anyaországától, más államok fennhatósága alá rendelve õket. Megpróbáltatások sora vette kezdetét: kiszakítottság, jogfosztottság, a megmaradásért, a puszta létért folytatott küzdelem. És mindez egyéni tragédiák sorával tarkítva. Bár nemzetünk a XX. század során hátán cipelt súly alatt többször meghajlott, de minden alkalommal volt erõnk felegyenesedni” - tette hozzá Karádi Ferenc.

A Nemzeti Összetartozás Napján pártok és civil szervezetek, valamint hagyományõrzõ egyesületek helyezték el koszorúikat az emlékmûnél.

Kanizsa TV - Kanizsa