Ács Norbert mezõgazdasági mérnök amióta az eszét tudja, kapcsolatban van a mezõgazdasággal. A fõállása mellett édesapja is mindig ezzel a tevékenységgel foglalatoskodott, nem csoda hát, ha a föld, a földmûvelés szeretete, tudománya az évek során apáról fiúra szállt.

A kiskanizsai fiatalember középiskolásként gépészetet tanult a Cserháti Sándor Mûszaki SZKI-ban. Továbbtanulásnál a mezõgazdasági irányt választotta - és sosem hagyott fel a gazdálkodással. Miután 2012-ben Keszthelyen, a Pannon Egyetem Georgikon Karán megszerezte a diplomáját, teljes elánnal belevetette magát a munkába. A családban õ az elsõ, aki fõállásban foglalkozik a mezõgazdasággal. Sikerült úgy felfejleszteni a gazdaságot, hogy meg tud élni belõle, és szinte az egész család számára biztosítja a megélhetést.

Munkájukat még két alkalmazott segíti, így a szántóföldi növénytermesztés mellett két éve állattenyésztésbe is belefogtak. A szarvasmarha-állományt még fejlesztik, de Ács Norbert bízik abban, hogy jó pár év múlva ez az ágazat is megáll majd a saját lábán.

A szántóföldeken megtermelt termény egy részét az állatok takarmányozására fordítják, a nagyobbik részét pedig értékesítik, vagy tárolják egy ideig a kereslettõl függõen.

A városkörnyék különbözõ területein található õszi árpa-, repce-, búza-, napraforgó-, szója- és kukoricatáblák mellett szálas takarmánynövényt, lucernát is vetettek, amit réti szénával kiegészítve feletetnek az állatokkal. Szóját 2014-ben vetettek elõször. A különféle elõírásokat be kell tartani a szántóföldi növénytermesztés során, így került a szója vetésszerkezetbe, mivel nitrogénmegkötõ növény. Magyarországon a genetikailag módosított növények termesztése nem engedélyezett, teljesen génmentes szóját állítanak elõ, aminek a termesztése nem ártalmas az egészségre – magyarázta.

- Az agrotechnika ma már magas fejlettségi fokon áll – teszi hozzá. - Folyamatos szigorításokat tapasztalhatunk a növényvédõ-szerek terén, a hatóanyagok bevonása idõnként megnehezíti a termelést.

Egyébként a természet nagy úr!, jegyzi meg az idõjárásra utalva a szakember. Tavaly kedvezett a csapadékos idõ, idén azonban kevésbé. Régen fordult elõ, hogy a száraz tavaszt, száraz nyár eleje követi. Ennek ellenére bízik benne, a folytatás jobb lesz, mert csak az égi áldásra tudnak hagyatkozni.

- Egyébként a mai mezõgazdaság teljesen más, mint 60 éve volt – mondja a nagyapjára emlékezve. – A gépesítésünk 100 százalékosnak mondható, de az üzemeltetésük és karbantartásuk folyamatos szakmai odafigyelést igényel. Minden földi jó bennük van, amit az ember a munkavégzés során kívánhat magának. Ha egy ilyen kombájnba, traktorba beül valaki, meglepõdve tapasztalja, hogy a kényelme meghaladja egy személyautóét. Erre nem lehet panasz. Egyébként nekünk is van olyan gépünk, amiben ver bennünket a víz, és este porosan szállunk ki belõle de, törekszünk… Ettõl függetlenül nagyon fárasztó, amikor a kampánymunkák idõszakában, naponta 16 órát, vagy még annál is többet dolgozunk a földeken. Mindegy, hogy milyen komfortos a fülke, kimerítõ így is a munka.

S hogy milyen képet mutat a határ, ahol Ácsék szántóföldjei találhatók? A nyári betakarítású növényektõl túl sokat nem várnak, a tavaszi aszály megviselte valamennyit.

- Ha mostantól folyamatosan esne az esõ, akkor még jó termést tudnánk aratni az õszi betakarítású növényekbõl – mondta a kiskanizsai gazdálkodó, aki azt is elárulta, mibõl táplálkozik a fárasztó munka és a sok nehézség ellenére is a mezõgazdaság szeretete.

- Amikor bejárom a határt és látom, hogy az általam elvetett magok, gondozott növények fejlõdnek, növekednek, elégedettséggel tölt el, és ez ösztönöz a nehéz és fárasztó idõszakokban.

Bakonyi Erzsébet

Ma már korszerû, kényelmes gépekkel dolgoznak, de a napi 16 órás munka ezekben is fárasztó (Fotó: Bakonyi Erzsébet)