Tisztelt Papp János!

Az Ön cikkein szocializálódva, nem tudom, hogy az igazságérzetem még meddig fejlõdhet, mert úgy érzem, hogy a nagy igazságosztó jött el városunkba az Ön személyében. Nem tudom eldönteni, hogy melyik életében tudott ekkora élettapasztalatra szert tenni, mely feljogosítja Önt arra, hogy folyamatosan ,véleményem szerint rosszindulattal, - elnézést nem kívánom megsérteni, inkább maradjunk a haraggal, - írjon a baloldali gondolkodású embereket sértõ hangnemben. Hiszem, hogy vannak még az ön magas erkölcsi fokáról nézvén is tisztességes baloldali gondolkodású emberek, akikre nézve az Ön által írottak erõsen bántóak. Én magam is a baloldaliak táborába tartozom.

Az újság szerkesztõjének alkalmatlanságát mutatja, hogy egy adófizetõk pénzébõl fenntartott lapnál a kiegyenlítõdés elvét felrúgva engedi folyamatosan, hétrõl, hétre, hogy az Ön gondolatai uralják a város újságját. Amennyiben egy kereskedelmi kiadványról lenne szó, akkor ön azt tesz, amit akar, de egy közszolgálati médiumban, ez véleményem szerint nem megengedett.

Az már hamar világossá vált minden olvasó számára, hogy az ön írásai nem a kétoldalú kiegyenlítõdés elvén íródnak, hanem folyamatosan az MSZP-t becsmérli különbözõ szófordulatokkal, olykor másoktól átvett gondolatokkal, máskor saját kútfõbõl.

Véleményem szerint ön elfogult a 2006-os Önkormányzati választásokon önt elindító pártjával, a Fidesszel szemben, de ez nem probléma. Nem ez a probléma, hanem hogy Ön ezt folyamatosan egy közújságban, közpénzen teheti. Elvhû, és istenhívõ, és ezt nincs senkinek joga megkérdõjelezni, bár ön már felesküdött már másnak is, de az csak addig tartott, míg megízlelte az élet ízét.

Tudja Kedves Papp Úr, a jó pap holtig tanul, és kívánom, hogy Ön sokáig tudjon még tanulni arról, hogyan kell embereket nem megsérteni!

Nagymamám szokta mondani, hogy nem az a bûn, ami bemegy a szánkon, hanem az, ami kijön. Sokáig, gyerekfejjel ezt nem értettem, de felnõttként már tudom, hogy nagyobb az a bûn, ami kijön.

Ön, mint egy jobboldali elvhû ember, honnan veszi a bátorságot, hogy egy baloldali ember érzéseit sértegesse írásaiban? Ezt tanították önnek a szemináriumon? A papi szemináriumra gondolok természetesen!

Mikor jelent meg ezen újság hasábjain az ön stílusához hasonló írás baloldali embertõl? Mikor szidta baloldali ember folyamatosan az ön pártelnökét, vagy pártjának tagjait hétrõl hétre egy közszolgálati helyi lap hasábjain? Ön csak idéz folyamatosan, ez lesz a válasza, már sejtem elõre, de higgye el, én is tudnék idézni az ön oldalát sértõ kijelentéseket. Nem teszem!

Nem a baloldali és szociáldemokrata értékrend része az ilyen idézgetés.

Kívánom Papp úr, hogy az Ön pártjában, a Fideszben, ne legyen korrupció, hûtlenkezelés, sikkasztás, ügyvédi irodák túlzó megbízása, és semmi más ronda gonosz dolog se, és ön nyugodtan tudjon majd a Fidesz kormányzása alatt írni a Kanizsa Újság hasábjain az idõjárásról, és véletlenül sem a politikáról. A kritikus hangvétele, még véletlenül se kopjon, mert ez önre nem jellemzõ!

Tudom, hogy ezen sorokat olvasva, már pennáját mártogatja, hogy valami éles, szófordulatoktól sem mentes írását személyemrõl megírja, esetleg saját, vagy valaki más nevében megjelentesse. Tegye, de higgye el lelkiismeretem tiszta a fenti írásom miatt. Kérdezzen meg nyugodtan bárkit a környezetembõl az életfilozófiámról, ami az, Önnel remélem nem ellentétben, hogy minden nap tegyek valami jót ebben a zord rohanó világban.

A jó pedig lehet bármi ..., csak jó legyen és Tegyük mind a ketten.

Tisztelt Papp Úr!

Idéznék azért egy gondolatot én is a XX.század egyik nagy szociáldemokratájától, Fejtõ Ferenctõl:

" Békét, boldogságot, üdvözülést, csak úgy talál az ember fia, ha a gyûlölet szennyétõl megtisztítja magát."

Tisztelettel:

Lelkó Tamás