Szent István uralkodása (1000-1038) idején az államalapító még az augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot is, sõt, 1038-ban õ maga is azon a napon halt meg. Az augusztus 20-át, mint ünnepi dátumot I. (Szent) László királyunk (1077-1095) döntése alapján kezdték ünnepelni a Magyar Királyságban, mert 1083-ban, VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltette oltárra István (illetve még abban az évben fia, Imre herceg, valamint Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékû. Azonban az egyetemes egyház nevében csak XI. Ince pápa nyilvánította szentté, 1686-ban. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktõl való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ, évente emlékezzen meg Szent István ünnepérõl, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. Mikor 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, a Szent István-nap hirtelen eltûnt az ünnepek sorából. Habsburg uralkodónk, Mária Terézia (1740-1780) volt az, aki nem hagyta elfeledni a Magyar Királyság megteremtõjének emlékét, és elrendelte a Szent István-nap megtartását, sõt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvetette. Mikor az emléknap kikerült az egyházi ünnepek sorából 1771-ben, Mária Terézia még abban az évben Bécsbe, majd Budára vitette Szent István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez idõtõl kezdve körmenetben vittek végig a városon augusztus 20. napján. A Szent Jobbról annyit feltétlen érdemes megemlíteni, hogy I. István ereklyéjét a legenda szerint az 1083-as szentté emelésekor teljesen épen találták meg a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Pontos feljegyzések nincsenek róla, de valószínûleg a tatárjárás idõszakában veszett el, ezt erõsíti, hogy 1590 körül a dubrovniki (Raguza) dominikánus kolostorban találtak rá, valószínûleg még IV. Béla vitte oda menekülése során.

Az 1848-as szabadságharc leverése után 12 esztendõn át nem tarthattuk meg a nemzeti ünnepünket, hiszen Szent István régen, és azóta is a független magyar állam szimbóluma. Ez rögtön be is igazolódott az 1860-as, elsõ ünnepnapon, ugyanis a nemzeti ünnep néhány óra leforgása alatt, országszerte nemzeti tüntetéssé vált: az ünnep csak az 1867-es kiegyezést követõen nyerte vissza régi fényét. Ferenc József (1848-1916) királyunk 1891-ben, az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, majd négy év múlva pedig a belügyminiszter rendeletére a középületeket a címeres magyar lobogóval díszítették fel ezen a napon.

A két világháború között augusztus 20. napja új értelmet nyert és sugalmazott: Szent István ünnepe egyrészt emlékezés volt Magyarország megalapítására, létrejöttére, másrészt emlékeztetett Trianon igazságtalanságára is, a Trianon elõtti, Kárpát-medencét uraló, megcsonkítatlan Magyar Királyság dicsõségére.

1945 után Szent István napja hirtelen eltûnt a nemzeti ünnepek sorából, egyházi ünnepként is még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az 1948-as fordulat évétõl a kommunisták nem tûrték meg Szent Istvánnak még az emlékét sem, de egy okos húzással magát az évszázadok óta ünnepelt augusztus 20-át megtartották: elõször az új kenyér ünnepének keresztelték át, majd az új, szocialista alkotmány hatályba lépését – mint az új, szocialista állam megalapítását –, 1949. augusztus 20. napjára idõzítették. Ezután negyven éven át az alkotmány napjaként kellett ünnepelni, illetve már a Rákosi-diktatúra idején, 1950-ben, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejû rendeletével a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. Az1989-es rendszerváltozással elevenedtek fel újra a régi tradíciók: ismét megrendezik azóta a Szent Jobb-körmenetet, míg Szent István ünnepének rehabilitációjára 1991-ben került sor. Az elsõ szabad választáson létrejött Országgyûlés 1991. március 5. napi döntése alapján a nemzeti ünnepeink közül –március 15. és augusztus 20. illetve október 23. – Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

Dr. Papp Attila