A világ nagyvárosaiban lévõ fák évente több mint 500 millió dollár értékû "szolgáltatást nyújtanak" azzal, hogy tisztábbá, élhetõbbé teszik a városi környezetet - számította ki egy nemzetközi kutatócsoport.

Az Ecological Modelling címû online folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek tíz megapoliszt - Peking, Buenos Aires, Kairó, Isztanbul, London, Los Aneles, Mexikóváros, Moszkva, Mimbi és Tokió - tanulmányozva jutottak arra a következtetésre, hogy a fa alapú ökoszisztéma elõnyeinek évi átlag értéke 505 millió dollárt tesz ki nagyvárosonként, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométernyi fa 1,2 millió dollár hasznot hoz, egy városlakóra lebontva 35 dollár haszna van a fáknak.     

A fák által nyújtott szolgáltatások értéke könnyen növelhetõ azáltal, hogy még több fát ültetünk el - idézte Theodore Endrenyt, a New York államban lévõ Syracusa Környezettudományi és Erdészeti Fõiskola tanárát, a tanulmány vezetõ szerzõjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztõ hírportál.     

A kutatók megbecsülték a városokban lévõ fás terület nagyságát, és azt hogyan járulnak hozzá a 10 metropolisz ökosziszémája szolgáltatásaihoz, mint a légszennyezés csökkentéséhez, nagy mennyiségû esõvíz elvezetéséhez, az épületek fûtésével és hûtésével kapcsolatos energiaárak csökkentéséhez, a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásához.     

"A fák közvetlen és közvetett elõnyökkel szolgálnak az épülete hûtésére, a hõhullámok idején az emberek szenvedéseinek csökkentésére. A közvetlen elõnyök az árnyékbiztosítás, ami hûvösebben tartja a városi környezetet, a közvetett az nagymennyiségû csapadék elpárologtatása, ami szintén hûvösebb levegõt eredményez - magyarázta Endreny.     

A legtöbb ember nincs is tisztában a városi fák szolgáltatásaival, köztük azzal, hogy kivonják az emberi szervezetre veszélyes szálló port a levegõbõl azáltal, hogy megkötik azokat leveleiken, energiát takarítanak meg az ember számára azzal, hogy hûtik a levegõt, és felfogják a hideg téli szeleket, a nyári forróságot okozó napsugárzást, elnyelik és tárolják a szén-dioxidot.     

Ha ezeket az eredményeket a társadalmi-gazdasági rendszer nagyobb skálájára helyezzük el, nyilvánvalóvá válik, milyen mértékben támogatja a természet egy ember vagy közösség jólétét azáltal, hogy ingyen nyújt szolgáltatást számára" - mondta Sergio Ulgiati, a nápolyi Parthenope Egyetem professzora, a tanulmány egyik társszerzõje.

MTI - Kanizsa