A magyar gazdaság jövõje, a munkaalapú társadalom építése szempontjából az egyik legfontosabb feladat a gazdaság elvárása szerinti minõségi képzés, szakmunkásnevelés - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára kedden Nagykanizsán.

Cseresnyés Péter az NGM, a Nemzeti Szakképzési és Felnõttképzési Hivatal, valamint a Nagykanizsai Szakképzési Centrum által szervezett konferencián kijelentette, olyan alaptudást kell biztosítani, amire építhet az egész életen át tartó tanulás.     

Vonzó, versenyképes tudást, készségeket kell biztosítani, ezért változik a képzés, a tananyag, és az intézményi hálózat - jelezte az államtitkár.     

Kitért arra, hogy tízéves program keretében megújítják az intézményhálózatot, elsõ lépésben 10 milliárd forintot fordítanak arra, hogy "21. századi kereteket biztosítsanak a szakképzéshez". Az épületek mellett a tartalomnak is változnia kell, ezért már az idei tanévtõl bizonyos órakeretre és tárgyakra választási lehetõséget kapnak a diákok és a pedagógusok. Olyan új tananyagot sajátíthatnak el például, mint a pénzügyi ismeretek vagy a vakon gépelés - mondta.     

Szerinte a duális képzési rendszer beváltotta a reményeket, ma már közel 60 ezren rendelkeznek tanulószerzõdéssel, egyre inkább látják ebben a lehetõséget a cégek, az iskolák és a szülõk is. A következõ idõszakban pályázati keretek között lehetõséget biztosítanak a cégeknek tanmûhelyfejlesztésre is.     

"A felnõttképzést szeretnénk dinamikusabbá tenni", a cégek lehetnek ezeknek a színterei, a kisebbeknél a belsõ képzéseket oldhatják így meg, a nagy multinacionális cégek képzõközpontjai pedig külsõ képzéseket is mûködtethetnének - fejtette ki Cseresnyés Péter.     

A politikus szerint meg kell értetni a szülõkkel, hogy egy dolgozni akaró, motivált, jól képzett szakember "legalább olyan, ha nem jobb egzisztenciát" tud biztosítani magának, mint egy kevésbé sikeres értelmiségi munkakörben dolgozó ember.     

Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnõttképzésért felelõs helyettes államtitkára elmondta: évente mintegy két százalékkal csökken az iskolába beiratkozók száma. Alig 10 éve még 40 százalékuk választotta gimnáziumot, 60 százalékuk szakképzést, most fele-fele az arány.     

Ausztriában a gyerekek 23 százaléka megy gimnáziumba, és az európai arány is 20 százalék körül mozog. A foglalkoztatási piacon a csak érettségivel rendelkezõk kifejezetten hátrányban vannak, a technikusok ugyanakkor még a felsõfokú végzettségûeknél is keresettebbek - tette hozzá.     

Az Irinyi terv is meghatározza azokat a fejlesztendõ ágazatokat, amelyeket az oktatásban figyelembe kell venni. Ide tartozik a jármûipar, az egészséggazdaság és a turizmus, a közgazdaság vagy az építõipar - jegyezte meg.     

Közölte, a szakképzés átalakításában a most következõ lépés a szakgimnáziumi rendszer tartalmi megújítása. Ide tartozik a "szabad sáv" kialakítása, az oktatási rendszer rugalmasabbá tétele, ami például az épületgépész, a vegyész, az építõipari, a közgazdasági, a kereskedelmi és a turisztikai szakmákban alternatív tanterveket jelent - összesen már 18-at -, és amelyek részben már az idei tanévben megjelennek az oktatásban - mondta.     

Az ágazati kerettanterveket olyan képzésekkel, készségtárgyakkal egészítik ki, mint a karriertanácsadás, a jogosítvány megszerzésének lehetõsége, vagy az etikus vállalkozási ismeretek és a pénzügyi ismeretek - fejtette ki. A vállalati igényekhez alkalmazkodva a felnõttképzést is gyorsabbá, rugalmasabbá kell tenni. Ennek segítésére ágazati készségtanácsokat is létrehoznak a kamarák támogatásával és koordinálásával - közölte.     

Hozzátette, minden szakképzési centrumban lesz kapcsolati referens, aki a térségbeli vállalatokkal, a kamarával és az általános iskolákkal is kapcsolatot tart. Felül kell vizsgálni az országos képzési jegyzéket is, inkább ágazatonkénti alap-OKJ-kra van szükség, nem lehet a már mintegy 700 szakmát tartalmazó jegyzéket folyamatosan bõvíteni - mondta a helyettes államtitkár.

MTI - Kanizsa