Nyolcvan esztendeje pedig 35 ember halálát okozva semmisült meg a német katonatiszt találmányának legmodernebb és legnagyobb „példánya”, a Hindenburg is, véget vetve ezzel a nagyméretû léghajók korának. Kevesen tudják, hogy Zeppelin a magyar Schwarz Dávid terveit továbbfejlesztve alkotta meg a merev testû léghajót, mely teljesen kormányozható volt.

Schwarz ötlete volt a merev alumínium váz és az erre feszített szivar alakú, vékony alumíniumlemezzel borított, hidrogénnel töltött hajótest is. A léghajót és a gondolát kötelek helyett szilárd rudakkal kapcsolta össze, a töltést gázrekeszek segítségével tette biztonságosabbá, a három légcsavar meghajtását négyhengeres, vízhûtéses robbanómotor biztosította.Schwarz így a léghajózás valamennyi alapvetõ kérdését megoldotta, de szerkezetének próbarepülését már nem érhette meg. 1897. január 13-án meghalt, munkáját özvegye fejezte be. A léghajó elsõ és utolsó útját Berlinben, a tempelhofi repülõtéren tette meg. Kezdetben szépen felszállt és repült is a gép, azonban, mikor az egyik hajtószíj elszakadt, a pilóta megijedt és hirtelen túl sok hidrogént engedett ki a ballonból. A gép zuhanni kezdett, a földhöz csapódott és kettétört.A közönség soraiban ott volt Ferdinand Zeppelin gróf is, aki már 1885-ben szabadalmat szerzett a léghajó ötletére. A kudarccal végzõdött bemutató után Zeppelin az összes szabadalmat megvette az özvegytõl, s három évvel késõbb elõállt a róla elnevezett léghajótípus terveivel. 1899-benkezdte el az elsõ saját léghajó építését, majd a prototípus 1900-ban már háromszor is átrepült a Boden-tó felett. Folyamatosan tökéletesítette találmányát, azonban 1908-ban az új léghajója Kornsand közelében a földbe csapódott. A baleset példátlan adakozási hullámot váltott ki a németekbõl: 6 millió márka érkezett Zeppelinhez, aki e pénzbõl létrehozta a Zeppelin Léghajógyárat és a Zeppelin alapítványt. A hadsereg megvásárolta és hadrendbe állította a tökéletesített Zeppelint, majd 1909-tõl kezdve megkezdõdött a polgári használata is.

A Zeppelin-léghajókra alapozott Német Légiforgalmi Társaság az elsõ világháború kitöréséig 1500 felszállást bonyolított le, amelynek során 35 ezer utast szállított balesetmentesen. Az elsõ világháború során a léghajókat bombázásokra és felderítésekre használták, de katonai alkalmazása a repülõgépek megjelenésével nagymértékben lecsökkent, hiszen a bevetett 97 Zeppelin közül 94-et lõtt le az antant légiereje és légvédelme.Ferdinand Zeppelin egy évszázada, 1917. március 8-án hunyt el. Két évtizedig használták még a polgári repülésben az általa tervezett léghajókat, de mikor 35 ember halálát okozva kigyulladt és megsemmisült a Hindenburg léghajó, véget ért a nagyméretû léghajók kora.A Hindenburg és testvérhajója, a Graf Zeppelin a legnagyobb, ember alkotta szerkezet volt, amely a levegõbe emelkedett: a Harmadik Birodalom és az USA közötti utakra tervezték õket, a repülési idõ Európa és Amerika között 80 óra volt. Nevét Paul von Hindenburg német tábornok, köztársasági elnök után kapta. Elsõ útjára 1936. március 4-én indult Friedrichshafenbõl. Alig több mint egy év múlva – nyolcvan esztendõvel ezelõtt –, 1937. május 6-án, leszállás közben, máig tisztázatlan körülmények között kigyulladt és megsemmisült az amerikai Lakehurst repülõterén.

Dr. Papp Attila