Programmal segít a betegeknek az infarktus utáni teljes felépülésben a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT).

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az edukációs és motivációs program egy hat részbõl álló videosorozatból, egy gondozási naplóból és egy információs anyagból áll. A csomagot minden olyan beteghez eljuttatják, aki átesett az infarktus utáni életmentõ katéterterápiás beavatkozáson.     

Mint írták, Magyarországon évente körülbelül 30-35 ezer új szívinfarktust és 42 ezer stroke-ot regisztrálnak. Egy évtizede még évente 15 ezer ember halt meg infarktus következtében, mára ez a szám kevesebb mint a felére csökkent az infarktus nyugat-európai szintû ellátásának köszönhetõen.     

Tóth Kálmán, az MKT elnöke, a Pécsi Tudományegyetem I.sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója szerint a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel összefüggõ halálozások számának jelentõs csökkenése az elmúlt másfél évtized sikertörténete a hazai egészségügyben.

A kiterjedt katéteres laborhálózati rendszernek köszönhetõen az, aki idõben orvoshoz fordul, korszerûen gyógyítható a korai katéterterápiás módszerrel.     

A közlemény szerint az infarktusban végzett beavatkozások száma és sikere is megközelíti a fejlett Európa átlagát. A szívinfarktus akut kezelése utáni idõszak tekintetében azonban rosszabbul állunk, mint az azonos akut ellátást nyújtó nyugat- és észak-európai országok. Megközelítõleg ugyanannyi embert veszítünk el a kezelést követõ 365 napban, mint a kezelés korai idõszakában - írták.     

A társaság idézte Becker Dávid egyetemi docenst, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinika igazgatóhelyettesét, aki szerint a késõi magas halálozás oka alapvetõen az infarktus utáni életvitelben keresendõ. Az egészséges életmód, a dohányzás elhagyása, a testsúly optimalizálása, a rendszeres mozgás és az elõírt gyógyszerek pontos szedése rendkívül sokat számít, és szerinte ebben nagyon rosszul állunk.     

A program szakmai partnere, a Sanofi gyógyszergyár orvos igazgatója, Stella Péter azt emelte ki: az eredményes gyógyuláshoz vagy krónikus betegségek esetében a megfelelõ kontrollhoz elengedhetetlenül fontosak a jó gyógyszerkészítmények, de önmagukban nem elegendõek. A betegeket támogatni kell abban, hogy a készítményeket rendszeresen, a kezelõorvos által elõírt módon szedjék. Ehhez oktatási anyagok, betegtámogató programok kellenek, amelyek biztosítják azt, hogy a beteg megértse, miért van szükség a kezelésre, mit tehet õ maga azért, hogy meggyógyuljon vagy hogy együtt tudjon élni a betegségével.     

Forster Tamás professzor, a Szegedi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ igazgatója, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke a szakmai, de mégis civil szervezetek szerepét emelte ki. Szerinte rendkívül fontos, hogy több csatornán keresztül juthassanak el az ismeretek a betegekhez, akiknek a tájékoztatása, az edukációja talán a legfontosabb abban, hogy érezhetõ javulást érhessünk el a szívinfarktus okozta halálozások vagy azok megelõzése terén.

MTI - Kanizsa