Túravezetéssel, interaktív programok keretében mutatja be az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) nagykanizsai és zalaegerszegi csoportja szombaton a látogatóknak az erdõt és az erdõgazdálkodást a Csácsbozsoki Arborétumban.

A program címe - Zala kincse az erdõ - is jól jelzi, hogy az erdõnek a változó környezeti feltételek között egyre nagyobb értéke van - mondta el a programról tartott hétfõi sajtótájékoztatón Vissi Géza, a zalaegerszegi csoport titkára.     

A szakember szerint az embereknek nagyon sok téves ismeretük van az erdõrõl: sokan gondolják, hogy az erdõkben "rablógazdálkodást folytatnak", és "fogy" az erdõ. Ezzel szemben a valóságban folyamatosan növekszik az erdõk területe: a kitermelt fa mennyisége sokkal kevesebb, mint amennyit a zalai erdõ évente "hízik". A megyében évente 770 ezer köbméter fát termelnek ki, míg 950 ezer köbméterrel nõ az erdõ - hangsúlyozta Vissi Géza.     

"Egy fa kidõl, messze hangzik. Nõ az erdõ, ki hallja?" - idézte a régi székely mondást, megjegyezve, hogy a fakitermelés drasztikus változást jelent, amit mindenki észrevesz, míg a fák ápolása, gondozása kevésbé látványos. Az erdészekrõl így hiányos, egyoldalú kép alakul ki, ezért a szombati erdésznapon az értékteremtõ munkát és a megtermelt fa hasznosítását szeretnék bemutatni - hangsúlyozta a szakember.     

A látogatók a szervezett túrákon megismerhetik a tölgyesek és a bükkösök élõvilágát és az erdõgazdálkodást. Izgalmas programnak ígérkezik a légi favágók bemutatója, akik a magasban vágják majd a száraz ágakat. Egy másik program keretében a fák szerkezetét, történetét vizsgálják majd: a metszeteken jól látszik, hogy milyen környezeti hatások - például villámcsapás, szárazság - érték a fát, és ezekre hogy reagált.     

Az erdésznap vendégei lesznek az erdei iskolák, a látogatók ismereteket szerezhetnek a gombákról, és praktikus tanácsokat kaphatnak a téli fûtéshez: milyen tûzifát érdemes vásárolni a téli hónapokra.     

A kulturális programok is az erdõhöz kapcsolódnak: az arborétumban felcsendülõ népdalcsokor témája az erdõ lesz. Berecz András Kossuth-díjas elõadómûvész erdõrõl és erdészekrõl szóló meséivel, történeteivel tanítómesterére, a zalai kötõdésû Gál Sándor erdészre, mesemondóra emlékezik.     

Zala megye 32 százalékát erdõ borítja, a mintegy 120 ezer hektárnyi erdõt legnagyobb arányban tölgy, akác, bükk és erdei fenyõ alkotja - mondta Vissi Géza. Az MTI kérdésre azt is elmondta, hogy a legnagyobb gondot a szárazság okozza. A fák ugyan jobban tolerálják a szárazságot, mint a szántóföldi kultúrák, de egy határon túl már az erdõ sem képes alkalmazkodni. Az erdész szakmának meg kell találni a választ a klímaváltozásra, és egy sokkal ritkásabb, ligetesebb jellegû erdõre kell felkészülni - tette hozzá.

MTI - Kanizsa