Nagy érdeklõdés mellett zajlott le az Idõsek Akadémiája elsõ képzési napja a Honvéd Kaszinó zsúfolásig megtelt Tükörtermében. Mint már írtunk róla lapunkban, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával 2010 januárjában országos képzéssorozat indul Idõsek Akadémiája címmel. A képzés célja, hogy a Parlament által elfogadott Idõsügyi Nemzeti Stratégiát a társadalom széles körével megismertesse.

Fehér Imre, a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete Zala Megyei Csoportjának elnöke köszöntõ szavai után Marton István polgármester, a város Idõsügyi Tanácsának elnöke szólt a Zala megye különbözõ területeirõl érkezõ nyugdíjasokhoz. Beszédében kiemelte: Ahogy nõnek az országban a gondok, ugyanúgy erõsödnek a civil szervezetek, és azokon belül leginkább az idõsügyi szervezetek taglétszáma szaporodik. Reméli, ha majd jobban mennek az ország dolgai, ez akkor is megmarad. Régi bevált gyakorlat, ha a baj nagyobb, akkor az egymásra utaltság érzése is egyre inkább növekszik.

Az elsõ elõadást Zsupán László, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének alelnöke tartotta Bevezetés az Idõsügyi Stratégiába címmel. Mint emlékeztetett rá, 2009 szeptemberében az országgyûlés egy olyan dokumentumot fogadott el, amellyel ha jól foglalkozunk, komoly hatással lesz az idõsügyre, és az idõspolitikára társadalmunkban. A Nemzeti Idõsügyi Stratégia nem egy befejezett dokumentum, de el lehet indulni vele egy olyan irányba, amelyet már régóta szerettek volna. Jelentõsen csökkenhetnek az idõsekre gyakorolt politikai hullámverések, a bizonytalanságok és egy átlátható, tervezhetõbb, talán élhetõbb idõspolitika részesei lehetünk az elkövetkezõ idõszakban. Lehetõséget kaptunk arra, hogy beleszólhatunk, alakíthatjuk, formálhatjuk a stratégiát.
Idõskorról, idõsödõ társadalomról:
Az Európai Unió idõseinek száma az elmúlt 40 év alatt majdnem megduplázódott. Az elõjelzések szerint az idõsek aránya a társadalmi korcsoportokon belül 2010-re eléri a 27 százalékot. A XXI. század egyik legpozitívabb eredménye a születéskor várható élettartam meghosszabbodása. A fejlett országokban ez az egyik legnagyobb társadalmi siker – és egyben a legnagyobb kihívás is. E kihívásra reagálva Magyarországon is szükséges az idõspolitika kialakítása. Magyarország népessége fogy, korösszetételében változik – idõsödik. De kit tekinthetünk idõsnek? – Az „idõskor” értelmezése több vonatkozásban is tárgyalható. Azt, hogy ki milyen idõs, kifejezhetõ az évek számával, ugyanakkor például a biológiai életkor eltérhet ettõl, hiszen az az egészségi állapot függvénye. Beszélhetünk pszichológiai életkorról, arról, hogy ki milyen idõsnek érzi saját magát, vagy szociológiai életkorról, amelyen azt értjük, hogy a társadalom milyen idõsnek tart valakit. Magyarországon általában a nyugdíjazás idõpontjától számítódik – társadalmi szinten – idõsnek az ember. A nyugat-európai országokban, általánosságban 65-70 éves kortól tekintik idõsnek az ott élõket. Az Idõsügyi Nemzeti Stratégiában az Egészségügyi Világszervezet életkor szerinti felosztását használjuk. E felosztásban: a 60-74 év közöttiek az idõsödõk, a 75-89 évesek az idõsek, a 90 év fölötti személyek a nagyon idõsek – õket hívjuk a magyar nyelvben egyszerûen „aggoknak”. A stratégia szempontjából e három korcsoportot tekintjük együttessen idõseknek, (bár a hazai munkaerõ-piaci sajátosságok okán – a munkavállalás területén – már a 45 éven felülieket is szenioroknak nevezik).
A nap további részében Korózs Lajos államtitkár az Idõsek Helyzete ma Magyarországon címmel osztotta meg gondolatait a nyugdíjasokkal, míg a harmadik elõadó, Dr. Demóczi Attila a Nyugdíjbiztosító Igazgatóságtól a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban tartott elõadást.
B.E.