Húzd meg, ereszd meg. A melegétel utalványok korlátozása, majd feloldása kapcsán régi módszerek idézõdnek fel bennünk. Csak a díszletek változnak. Egy ötvenhatos emlékezéseit olvasom: A terror irracionális természete 1948-ra kezdett nyilvánvalóvá válni. Nagyapám egyik tanársegédét elvitték egy éjszaka. Annyira megverték, hogy mindkét dobhártyája beszakadt, majd minden magyarázat nélkül elengedték. A lényeg az volt, hogy senki se érezze magát biztonságban. 1957-ben bevittek a Gyorskocsi utcába. A vallatások közben elõfordult, hogy egy kihallgatóm cigarettával kínált, kiment, bejött a másik, és képen törölt, mondván, hogy rohadt ellenforradalmár, ne dohányozz!

A legkülönfélébb technikákkal vallattak. Elõfordult, hogy érdeklõdést színlelve folytatott velem ideológiai vitát a nyomozó és én az érvelés hevében nem vigyáztam, többet mondtam el, mint máskor, az üvöltözések hatására. Persze, akkor borzasztó okosnak tartottam magam, le is néztem a tiszteket. Akik egyenként tényleg elég mûveletlen és ostoba fráterek voltak, de az elnyomás gépezete valahogy mégis mûködött. A féktelen boszszú, az akasztások és üldözések után a hatalom megenyhülni látszott. Amikor 1960-ban kiszabadultam a börtönbõl, megváltozott világot találtam. Az emberek nem akartak emlékezni, türelmesen álltak sorba a narancsért. A kutya, ha nagyon megverik, vinnyogva a sarokba húzódik sebeit nyalogatva, de ha a gazdi egy falattal kínálja, akkor elõtámolyog és megnyalja a kezét.
Más: Bástya elvtárs olvasni kezdi Pelikán vallomását, és felnéz a papírokból Tusingerre, aki Pelikán vallomását írja:
– Mi ez? Bástya elvtársat már meg se akarják gyilkolni? Én már szart érek?
– Gondoltam az elõzõ perre is, nem akartam magamat ismételni, de korrigálni fogom. Bástya elvtársat a második helyen készültek meggyilkolni. Jó lesz így?
– Jó... Egyébként tetszik.
A Tanú címû film idézett jelenete jutott eszembe, amikor az egyszeri ember – nem a személy, a jelenség érdekes – bálok évadján, farsangban késõn lépett. Szombat délutánra termet már nem kapott. Ezt így adta elõ: azért a moziban rendezték meg a fórumot, mert a város által fenntartott intézmények egyikébe sem juthattak be, a város több közintézménye sem volt hajlandó helyet biztosítani a párt fórumának. Bástya elvtárs is az üldözöttségtõl érezte fontosnak magát…
Papp János