Dr. Bogár László közgazdász professzor elõadásával zárult pénteken este a Kiút a válságból – keresztyén szemmel c. rendezvénysorozat. A neves társadalomtudós elõadására zsúfolásig megtelt a református templom gyülekezeti terme. Hella Ferenc lelkipásztor köszöntõje ill. bevezetõje után Bogár László társadalmunk helyzetének elemzésével kezdte elõadását. Ennek kapcsán határozottan kijelentette, hogy napjainkban nemzetünk -mint közösség- 1000 éves államisága eddigi legsúlyosabb válságát éli. Történelmünk során elõször fordul elõ, hogy békeidõben lepusztulási lejtõre kerül az ország.

A fegyverek nem dörögnek, de a nemzet ellen népirtó háború folyik. A professzor emlékeztetetett arra, hogy az európai politikai rendszer urai gyakran fogalmazzák meg abbéli igényüket, hogy bármilyen súlyos is a válság, azt csak békés, demokratikus és alkotmányos úton lehet megoldani. Béke, már most sincs. Megváltozott a fegyverek természete. Demokratikus megoldást akkor lehetne találni, ha demokrácia volna. Ma azonban cinikus, gátlástalan helyi oligarchák demokráciának álcázva mûködtetik a globális hatalomgazdaság kegyetlen, kifosztó diktatúráját. Alkotmányos megoldás is az esetben volna lehetséges, ha volna alkotmány. A szakrális Szent Korona alkotmánya helyén ma egy pusztító tárgy található, mely fedezékében maga a pusztító világerõ mûködik. A pusztító világerõ így megnevezhetetlen. Jelesül arról a pusztító erõrõl van szó, amely az elmúlt 200 évben elõször jakobinusnak, majd bolseviknak, ma neoliberálisnak mutatja magát – jelentette ki a professzor. Ezt követõen a kiút keresés fundamentumaként a lelki, erkölcsi, szellemi talapzat megteremtését jelölte meg. Ugyanis ezekre épül a nemzet fizikai teste. Ha ez sikerül, nem történhet olyan szörnyûség egy nemzettel, melyet nem tud kivédeni, majd feltámadni. A nemzetépítés során végzetes veszélyt jelenthet az önámítás. A valós tényekkel kell szembesülnünk. A valós tények megismerése a rendszerváltás történetének áttekintéséhez is szükséges. Tudnunk kell, hogy kik és hogyan készítették elõ még a kommunizmus idején a mai kapitalizmust – hangoztatta Bogár László. Ezt követõen Kádár János, Grósz Károly és mások szerepérõl beszélt. Felidézte a 20 éve megtartott választásokat, melyen majdnem a legerõsebb párttá tettük azt a bizonyos politikai alakzatot, amely a pusztító világerõnek hazai ügynökhálózatát jelentette. Ma már sikerült ugyan nullára írni magukat, de ezzel a veszély nem múlt el, mert más köntösben egy sokkal „hatékonyabb” pusztító erõként térhetnek vissza.
A gazdasági helyzet áttekintése során a beáramló multinacionális tõke az un. lakossági jólét összefüggéseit a gazdasági növekedés adatainak figyelembevételével elemezte az elõadó. Elmondta, hogy 1968-tól 1989-ig az éves növekedési ütem 4 % volt. Az elmúlt 21 év mérlege, amióta szabadon jöhet a „fejlõdést felgyorsító” multinacionális tõke csupán 1 %. Ebben a GDP jövedelemszámításban, a hazánkban ideiglenesen állomásozó multinacionális vállalatok profitja is benne van, amit pedánsan kivisznek az országból. Ha ezt leszámítjuk, akkor azzal a megdöbbentõ ténnyel szembesülünk, hogy 2010-ben a társadalom által megtermelt reáljövedelem 10 %-al kevesebb, mint 1989-ben volt. A foglalkoztatottak aránya is erõsen romló tendenciát mutat az utolsó 21 évben. A munkabérek értéke tekintetében is jelentõs hanyatlás következett be. Igaz azonban, hogy egyesek bére ma már meghaladja a havi 320 milliót. Igaz bruttóban.
Bogár László a következõkben az államháztartás hiányának okairól beszélt. Kitért a megszorító intézkedések és a deficit összefüggésére. Felidézte Kádár, Grósz, Bokros Lajos, Gyurcsány és Bajnai lakossági túlfogyasztást ostorozó megnyilvánulásait.
A következõ kormány elsõdleges feladatának egy matematikai feladvány megoldása kell, hogy legyen. Hogyan lehetséges az, hogy tõlünk elvettek 100 milliárd dollárt, az adóságunk mégis 100 milliárd dollárral több, miközben a nemzeti vagyonból is eltûnt ugyanennyi. Az új kormánynak ezzel kell kezdeni. Sokan a latinamerikázódástól féltették az országot. Már felesleges, mert ez már a legsötétebb afrikai szint – vélekedett végezetül Bogár László.
Cz.Cs.