A május 31-i szégyenletes közgyûléssel kapcsolatban szeretnék elmondani néhány gondolatot, hogy a tisztelt kanizsai polgárok tisztán lássák a helyzetet, és ne tévessze meg õket azoknak a képviselõknek a nyilatkozata, akiket - és ez ismételten bebizonyosodott – egyáltalán nem érdekel Nagykanizsa sorsa, nem a városért dolgoznak.
Számukra az én elmozdításom a legfontosabb.

A megtárgyalandó napirendi pontok között szerepelt volna 150 új munkahely megteremtésének lehetõsége, intézményvezetõk kinevezése, gazdasági társaságok beszámolóinak elfogadása, hogy „ csak” a legfontosabbakat említsem. Ezek szerint a képviselõk többségét abszolút nem érdekli, hogy hogyan vegyük fel a versenyt a munkanélküliség ellen, vagy, hogy gyermekeink intézményeiben a megfelelõ vezetés biztosítva legyen.
A két legnagyobb és legfontosabb kérdés, a munkahelyteremtés és az oktatás!

Én biztos vagyok abban, hogy a polgárok átlátnak a szitán és teljesen tisztában vannak azzal, attól, hogy az esetleges többség törvénytelen dolgot akar véghezvinni, - azáltal, hogy többen vannak, - a dolog még nem válik törvényessé.

Az alábbiakban leírtak bebizonyítják, hogy bármit is mond bármelyik képviselõ, én törvényesen jártam el:

A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.) 13.§ (1) bekezdése szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelõen alkalmazni kell – egyebek mellett - a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény ( Ktv.) 71.§ (2) bekezdését.
A Ktv. 71.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a közszolgálati jogviszonyra a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.) rendelkezéseit – egyebek mellett – a szabadság kiadása tekintetében a következõk szerint kell alkalmazni: a 134. § (11) bekezdését, 135-140.§-át. Az Mt. ezen szakaszai a szabadságra vonatkozásban technikai elemeket tartalmaznak, és nem utalnak arra, hogyan kell a szabadságot kiadni.

Ugyanakkor sem a Pttv., sem pedig a Ktv. alapján nem kell alkalmazni az Mt. 134.§ (1) bekezdését, mely szerint a szabadság kiadásának idõpontját – a munkavállaló meghallgatását követõen – a munkáltató határozza meg.

Az Mt. 3.§ (1) bekezdése szerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató és a munkavállaló a jóhiszemûség és a tisztesség követelményeinek megfelelõen, kölcsönösen köteles eljárni.

A fentiek alapján tehát az Mt. 134. § (1) bekezdését, mely szerint a szabadság kiadását a munkáltató határozza meg, a polgármesterre vonatkozóan nem lehet, és nem kell alkalmazni.
Ugyanakkor az Mt. 3.§-ánam foglaltaknak megfelelõen a szabadság kiadása tekintetében (is) a polgármesternek és a képviselõ –testületnek, mint az Ötv. szerinti munkáltatónak együtt kell mûködni. Ennek megfelelõen a képviselõ – testület a polgármestert nem küldheti szabadságra, hanem a szabadság kiadásáról, illetve igénybevételérõl a polgármesternek és a képviselõ –testületnek jóhiszemûen eljárva, kölcsönösen meg kell állapodni.

Azt – miként a közgyûlésen már közöltem - nyomatékosan el szeretném mondani, az igaztalanul támadó vádak miatt, hogy a bent maradó szabadságom után járó pénzösszeget, egyesületeknek és karitatív szervezeteknek fogom felajánlani.

A következõ közgyûlés idõpontjáról belátható idõn belül természetesen dönteni fogok.

Minden jóérzésû ember nyugalomra és összefogásra, nemzeti összefogásra vár, ahogy én is, ami most már tényleg elvárható lenne annak érdekében, hogy az ország, és természetesen ezen belül Nagykanizsa is fejlõdni tudjon.

Ennek érdekében kérek minden képviselõt, - úgy gondolom ezt sok ezer ember nevében teszem, - hogy ne azon munkálkodjanak folyamatosan, hogy hogyan tegyenek minél többet ellenem, hanem azon, hogy konstruktív, építõ ötleteikkel, hogyan tudnák segíteni munkánkat, és ezáltal városunk fejlõdést!

Köszönettel és tisztelettel:

Marton István
polgármester