Elhalasztott soros, többször összehívott rendkívüli cimkékkel illethetjük a testület legutóbbi munka nélkül töltött ülését. Az ok: Marton István nem hajlandó szabadságra menni. A módszer, hogy ezt elérje: a törvényi citátumok ellenére megakadályozta az errõl szóló elõterjesztés napirendi vételének szavazását. A biztosítékot kiverõ elõterjesztést Szõlõsi Márta nyújtotta be. Alábbiakban ezt közöljük.

„Tisztelt Közgyûlés!
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának az elõzõ ciklus polgármestere és alpolgármestere részére jelentõs összegû szabadságmegváltást kellett pénzben megváltani, mivel a hivatali idejükre törvény szerint járó szabadság nagy részét nem vették igénybe, illetõleg a munkáltatói jogkört gyakorló Közgyûlés annak részükre történõ kiadásáról nem intézkedett.
A pernyertesség kérdésében éppen az volt a döntõ, hogy a pihenéshez való jog alkotmányos alapjog, a szabadság kiadása a munkáltató kötelessége.

Az elõterjesztéshez mellékletben csatolom Mfv. II.10.640/2008./3. számú Legfelsõbb Bírósági ítéletet, amelyben Litter Nándor volt polgármester pernyertessé vált Marton István által ki nem fizetett szabadság pénzbeni megváltása iránt az önkormányzat ellen indított perben.
A jogerõs ítélet rögzíti: „A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõ tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. Tv. (Pttv.) 13. §-a szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyra megfelelõen alkalmazni kell a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény (Ktv.) 71.§-ának (2) bekezdését, kivéve a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.) 85. §-át, 90. § (1) és (2) bekezdését, a 105-106. §-át, a 132. § (1) bekezdését, a 140. §-át, a 167-168. §-át. Ezért a Ktv. 71. § (2) bekezdése alapján a polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban is alkalmazandó az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése, amely szerint a munkavállaló munkaviszonya megszûnésekor, ha a munkáltatónál eltöltött idõvel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet, ettõl érvényesen eltérni nem lehet.”
„A Ktv. 71. § (2) bekezdése az alkalmazandó jogszabályok körében az Mt. 188-193/A. §-ait, vagyis a vezetõ állású munkavállalókra vonatkozó eltérõ rendelkezéseket nem sorolja fel, így azok polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban sem alkalmazhatók. Ebbõl következõen a jogvita eldöntésénél nem tekinthetõ irányadónak a vezetõ állású munkavállalók szabadságáról rendelkezõ Mt. 192. § alkalmazásával kapcsolatos BH 1999. 476. számú eseti döntés, és a bizonyítási teherre vonatkozóan az abban kifejtett elvi állásfoglalás sem, melybõl következõen – az általános szabályok szerint – nem a felperesnek kellett bizonyítani a szabadság igénybevételét akadályozó körülményeket, hanem az alperesnek, hogy a szabadságot kiadta.”
Ugyancsak jogerõssé vált az Mfv. II.10.839/2008./3. számú Legfelsõbb Bírósági ítélet, amelyben Röst János volt alpolgármester felperesként pernyertessé vált Marton István által ki nem fizetett szabadság pénzbeni megváltása iránt az önkormányzat ellen indított perben. Az ítélet szerint – melyet mellékelek – „a pihenéshez való jog alkotmányos alapjog, ezért az általános munkajogi szabályok szerint a szabadság kiadása a munkáltató kötelessége.”
Az elõzõ ciklus tapasztalata alapján az alábbiakat terjesztem a Tisztelt Közgyûlés elé.
A polgármesterre vonatkozó szabályokat a közgyûlési SZMSZ 57. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:
A Közgyûlés gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat. A polgármester szabadságának idejét önállóan határozza meg, helyettesítésérõl gondoskodni köteles. A polgármester a szabadságát a tárgyévben köteles igénybe venni. Amennyiben a tárgyévi szabadsága kivétele várhatóan akadályba ütközik, azt indokaival együtt tárgyév november 20-ig köteles a közgyûlésnek bejelenteni.
Az alpolgármesterre vonatkozóan az SZMSZ 59. §-a tartalmaz rendelkezéseket a következõk szerint:
Az alpolgármester szabadságát a polgármester adja ki a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel. Az alpolgármester szabadságára alkalmazni kell az 57.§ (6) bekezdését.
Marton István polgármester úr a Közgyûlés 2009. november 26-i ülésén bejelentette, hogy 2009. évrõl 49 nap szabadságot hoz át. 2010. évre szeptember 30-ig idõarányosan 29 nap szabadság illeti meg. Amennyiben ezen szabadságmennyiséget (mindösszesen 78 nap) ez évben sem használja fel, polgármesteri tisztsége megszûnésekor azt pénzben kell megváltani. Ez az összeg a 78 nap szabadsággal számolva, járulékokkal együtt várhatóan mintegy 2.500 ezer Ft.
Marton István polgármester Úr Litter Nándor volt polgármester és Röst János volt alpolgármester munkaügyi pere kapcsán azt az álláspontot képviselte, hogy a szabadságot ki kell adni.
Cseresnyés Péter alpolgármester nem hozott át 2009. évrõl szabadságot, mivel annak kiadásáról polgármester úr a vonatkozó szabályok és a Közgyûlési SZMSZ alapján – mint a munkáltató jogkör gyakorlója – idõben intézkedett.
Javaslom a Tisztelt Közgyûlésnek, mint a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy 2010. június 1. és 2010. szeptember 20. között természetben adja ki az eddig fel nem használt, illetõleg 2010. évben idõarányosan járó szabadságot Marton István polgármester részére. Fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem elõ.
Határozati javaslat:
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyûlése Marton István polgármester részére a 2009. évrõl határozott és 2010. évre idõarányosan járó, összesen 78 nap szabadságot 2010. június 1. napjától 2010. szeptember 20. napjáig tartó idõtartamra kiadja.
A polgármester távolléte alatt helyettesítést Cseresnyés Péter alpolgármester látja el, aki a polgármester helyettesítésekor annak teljes jogkörével rendelkezik.
Határidõ: 2010. május 28. Felelõs: Dr. Tuboly Marianna jegyzõ, Cseresnyés Péter alpolgármester.
(A határozat elfogadása egyszerû szótöbbséget igényel)
Nagykanizsa, 2010. május 5.”
 

A képviselõ asszony afféle jogi precedensként elõterjesztéséhez becsatolt két ítéletet is, melybõl világosan kiderül a pihenéshez való jog alkotmányos alapjog, a szabadság kiadása a munkáltató kötelessége. Jelen esetben a képviselõtestület mint munkáltató jogosan adhatja ki Marton István szabadságát. Ezt támasztotta alá a Dr. Károlyi Attila által idézett alkotmánybírósági határozat is. A polgármester ellenállásként nemcsak az ülést rekesztette be, hanem kötelezte a Kanizsai Kulturális Központ vezetõjét és munkatársait, hogy a testület munkáját segítõ technikai és egyéb berendezéseket kapcsolják ki. Beleértve a villanyt is.
D.J.