Az elmúlt két hónap kanizsai közélete egy flúgos futamra emlékeztetett.

Ebben az idõszakban nem volt közgyûlés Nagykanizsán, Marton István több mint 10 alakalommal alaptörvényeket, helyi rendeleteket sértett meg. 7 alkalommal nem volt hajlandó a számára kötelezõen elõírt közgyûléseket összehívni, emellett hasra ütve, senkivel nem egyeztetve tûzött ki lehetetlen idõpontokban alibi közgyûléseket, ahol a legtöbb esetben nem volt hajlandó szavaztatni a személyét érintõ képviselõi indítványokról és emiatt a közgyûlés kudarcba fulladt.

A közgyûlésben helyet foglaló képviselõknek pártállástól függetlenül lett elegük Marton Istvánból (A testület 85 %-a MSZP, SZDSZ, MSZDP, FIDESZ, Városvédõk + a független képviselõ) és közfelkiáltással azonnali lemondásra szólították fel Marton Istvánt. Nem kívántak vele együtt tölteni egyetlenegy napot sem. Marton István lemondásra történõ felszólítása ugyanezen résztvevõktõl egy informális közgyûlésen megismétlésre került.
Marton István a közgyûlést és Nagykanizsát a mûködésképtelenség és az ellehetetlenülés határára sodorta. A június 24-i közgyûlésnek ez volt a tétje. A jelen lévõ képviselõk több mint kétharmada ismét pártállástól függetlenül (MSZP, SZDSZ, MSZDP, FIDESZ, + a független képviselõ) négy lépéses susztermattal túllépett Marton Istvánon és azonnali hatállyal kiadta a hátralévõ szabadságát, ami azt jelenti, hogy a választásokig már nem kell dolgoznia, nem intézkedhet és nem adhat utasítást senkinek sem. Ez a döntés nem kizárólag a költségvetési tételrõl szólt, hogy a ledolgozott szabadságot ki kell-e fizetni, vagy nem (egyébként Marton Istvánnak is ki kellene fizetni – ez az összeg kikerülne a költségvetésbõl – az meg hablaty, hogy azt követõen kinek ajánlaná fel a saját pénzét), hanem arról is szólt, hogy visszatér-e a közgyûlés a demokrácia útjára, a normális mûködésre és a következõ testület milyen kondíciókkal rendelkezõ önkormányzatot fog örökölni.
A következõ hetekben ki fog derülni, hogy milyen intézkedéseket, milyen információkat titkolt el Marton István a testület elõl, hogy milyen csontvázak esnek ki a szekrényébõl.
Marton István most háborút indított a pártok ellen, mivel már minden párt elállt mellõle és már nincs belõlük haszna.
Az elmúlt 20 évben a pártokból és a pártkapcsolataiból élt. Így lehetet az IKV vezetõje, a Bútorgyár Igazgatóságának az elnöke, az Olajbányász elnöke, a Vízmû vezetõ testületeinek tagja, így lehetett képviselõ és így lehetett polgármester.

Röst János