Kedd délutánra „Az új személyzeti politika” címmel invitálta a sajtó munkatársait tájékoztatóra a szabadságát töltõ Marton István polgármester titkárnõje, az ugyancsak szabadságon lévõ Bolla Zsuzsanna e-mail címérõl. Marton személyi titkára Stadler Petra a polgármesteri irodában elmondott beszédének az általa legfontosabbnak vélt részét írásban is közreadta a jelenlévõknek. Betûhíven alább ezt olvashatják.

„Nem telt el néhány nap sem, hogy az elsõ, de biztosan nem az utolsó botrányos kinevezés tanúi lehettünk a hivatalban. Cseresnyés Péter ugyanis elsõ intézkedései között, július 1-jével véglegesítette státuszában Szõlõsi Márta képviselõ asszony sógornõjét a Gazdálkodási Osztályon. Ez önmagában még csak elvtelen klientúraépítés lenne, de ismerve az illetõ hölgy elõéletét, már súlyos hiba, borzasztó felelõtlenség....

...A véglegesítést a Polgármester úr azért tagadta meg az év elején, mert a sógornõrõl kiderült, hogy a magánszemélyek között dobogóra került az APEH korábbi megyei adóslistáján, a tízmillió forintot is meghaladó adótartozásával! Ennek ellenére a jegyzõ - politikai utasításra - ragaszkodott a szolgálataihoz, mi több az alpolgármester már áprilisban megpróbálta õt véglegesíteni. Úgy tûnik, hogy Cseresnyés Péter szerint egy ilyen tisztviselõ alkalmas arra, hogy a városi gazdálkodásban részt vehessen, de talán vagyunk néhány tízezren, józan gondolkodású felelõs polgárok, akik szerint mégsem kéne a hivatal jó erkölcsét tovább rombolni. Még ha jó pártkatona, akkor sem.”

Marton István ugyan nem volt jelen, de a jó erkölcs csapásirányát kijelölte. Hát lássuk. Azon a bizonyos APEH-listán, mint néhány lapszámmal ezelõtt megírtuk, már rég nem található az a bizonyos sógornõ. Viszont most is elõkelõ helyen, a 802.-en szerepel az egykori bútorgyári munkatárs – és ma is Marton társasági életébe tartozó – Höfle Béla. Megvetése oly mértékû, hogy legutóbb kovásznai kirándulásra vitte magával a polgármester. S hogy a kirándulás felhõtlen legyen, a város pénzébõl még napidíjat is szavaztatott meg számára. Marton nem kisstílû Lancsák Lajos (hivatali alkalmazott) fõkertésszel sem. Noha a tízmilliós adótartozók toplistáján õ is szerepel, Marton minden jó erkölcsét félre tudta tenni, amikor alkalmazásba vette a fõépítészi csoporthoz. A kiszáradt fát kivágatni két év alatt sem tudó szakembert most Marton még azzal is jutalmazza, hogy korengedményes nyugdíjba engedi. Természetesen a felelõs gondolkodás, a jó erkölcs és a város pénze bánja elv jegyében.
Dóró János