Tegnap este tíz óra körül hívott telefonon a fiam Budapestrõl. Köszönés helyett azzal kezdte, nem katasztrófa-e, ami történt?
Megpróbáltam megmagyarázni, hogy én miért nem látom a Civil Összefogás Nagykanizsáért Egyesület részérõl katasztrófának a történteket. Mire a szavamba vágott, és azt mondta: Nem rátok gondoltam! Ahhoz képest, hogy másfél hónappal ezelõtt még azt mondtad, hogy vissza vonulsz a vállalkozásodból, most a tíz százalék fölötti eredménnyel és egy képviselõvel – olyanokkal szemben, akik évek óta megharcolnak a képviselõjelöltségért – az eredményetek kitûnõ. Én a kanizsai fiatalokra gondoltam, mert tulajdonképpen az õ lustaságuknak köszönhetõen döntött az idõsebb generáció a jövõrõl, a fiatalok jövõjérõl, Kanizsa jövõjérõl.

A számok önmagukért beszélnek, a harmincnégy százalékos részvételi arány inkább a Cseresnyés elutasítását jelzi. A résztvevõk jórészt az idõsebb generációhoz tartoztak. A megválasztottak közül többen egykor még MSZMP-s és KISZ-es aktivisták voltak, alig van közöttük egyetemi végzettségû; nincs közöttük közgazdász, informatikus, mûszaki, építésügyi szakember. Ezzel a csapattal Nagykanizsa az átlagvárosok sorába csúszott.
Nagyon kevés „bezzeg” város lesz a jövõben, mint például Debrecen, Kaposvár, ahol megmaradtak azok az emberek, akik jó képességgel, jobboldali hozzáállással megtalálják az elkövetkezõ idõszakban továbbra is azokat a lehetõségeket, amelyek mássá teszik, kiemelik õket az átlagvárosok sorából. Márpedig te voltál, aki mindig azt tanítottad, hogy legyek más, mint az átlag, és akkor lehetek „bezzeg”.
Egyetértek fiam gondolataival, és én is úgy gondolom, hogy a „pályán kívüli” civil szervezetként valóban jól szerepeltünk. Sikerült megszólítanunk azokat az embereket, akik gondolkodnak, aggódnak, és felelõsséget éreznek Nagykanizsa jövõjéért és a fiatalokért.
Itt és most mindazoknak, akik egyáltalán elmentek szavazni megköszönöm, hogy gyakorolták állampolgári jogukat és egyben kötelességüket még akkor is, ha nem ránk szavaztak. Külön köszönöm azoknak, akik ránk szavaztak, hogy bíztak bennünk, az összefogásban, és reménykedtek egy másívû fejlõdésben. Elkötelezett képviselõnk és nagyszerû csapatunk reményeink szerint egyre több csatlakozót vonz ezután hozzánk. Szimpatizánsaink kreatív csapatunkhoz ezen a felületen csatlakozhatnak: a jelentkezem@civilklub.hu e-mail címre várjuk jelentkezésüket.
Az új testületnek nagyon nehéz feladata lesz, mert várhatólag rövid idõn belül a kórház és az oktatási intézmények mûködtetését visszaveszi az állam. Ez a költségvetési bevétel legalább felének kiesését jelenti. Természetesen a kormánynak valamilyen módon kompenzálnia kell az elvett vagy visszavett ingatlanokba befektetett helyi forrásokat. Kíváncsian várom majd a szavazógép mûködését, hogy az ország érdekeire tekintettel mindent elengedünk harc, erõfeszítés, lobbizás nélkül, vagy a képviselõk megmutatják lokálpatriotizmusukat, és nem feltétlenül engedelmeskednek a felsõbb pártérdekeknek, amikor Nagykanizsa jövõjérõl kell szavazni. A várhatóan radikálisan, közel felére csökkentett költségvetési bevételbõl, ami alig haladja meg hitelállományunkat, nagyon fel kell kötnie a gatyáját annak a szakembernek, aki megõrzi majd, ha tudja a város fizetõképességét!
Mivel ezáltal csökkennek a város feladatai, valószínûleg munkaerõ felesleg képzõdik az önkormányzatnál, és ésszerûsítések lesznek az oktatásban is. Legalább ezen a területen (oktatás) jól képviselt a testület. Egyszóval olyan változások elõtt állunk, amelyhez valóban szükség van a megoldások emberére.
Az elkövetkezõ két évben Cseresnyés Péter megmutathatja, hogy orvosolni és megoldani tudja-e a problémákat vagy nem! Vajon két év múlva is hirdetheti-e magáról, hogy õ a megoldások embere?
Számunkra most az a feladat, hogy minden erõnkbõl, mindenhol legyünk jelen, és ha kell, a többi civil szervezettel egységben és összefogva olyan nyomást gyakoroljunk a testületre, ami megakadályozza, hogy Nagykanizsa a jövõben is csupán egy átlagos város legyen. Mutassuk meg, hogy a pártokon túl és a testületen kívül is van élet.
Legyen a Civil Összefogás Nagykanizsáért ez az összefogó erõ.
Bartha László