Tudjuk jól, a történelmet a gyõztesek írják, s a vesztesek magyarázzák.
Az utóbbi néhány napban, többször is szóba került barátaim társaságában az országos és helyi politika, a város helyzete, személyes életünk. Nehéz idõket él Magyarország, mert a politika nehéz helyzetbe hozta. A demokrácia legnagyobb veszélyeinek egyike, ha az emberek nem vesznek részt benne. Minél kevesebben vesznek részt, minél kevésbé aktívak az emberek, annál inkább fönn áll a veszélye annak, hogy nemtelen emberek kerülhetnek fölénk.
Sokan vannak akik már akkor kiábrándultak, amikor észrevették, hogy a rendszerváltás nem arról szólt, mint amit oly annyira hangoztattak, ez nem demokrácia, ez csak a tõke imádata, és nem több. A tõkének sem nemzetisége, sem vallása nincs, egykutya a munkaerejét áruba bocsátók szempontjából.

 A baloldali emberek kezdenek rájönni, hogy irgalmatlanul átverték õket. Nem a Kádár-rendszert sírják valójában vissza, hanem azon vannak felháborodva, hogy amit ígértek nekik 1989-ben, abból semmi sem lett!
Az öszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követõen az MSZP prominensei arról nyilatkoztak, hogy a pártban nem mûködik a demokrácia, mindent néhány ember dönt el és hogy ezt köve-tõen másképp lesz. Nem lett!
Nem véletlen, hogy az októberi önkormányzati választás volt az ötödik olyan országos véle-ménynyilvánítás, ahol a szocialista párt megrendítõ vereséget szenvedett.
A helyi politika is súlyos helyzetben van és ez a helyzet józan párbeszédet követel(ne).
Annak ellenére, hogy 2010 évi belpolitikai helyzet egyáltalán nem hasonlít az 1990-ben kialakult politikai helyzethez Nagykanizsán az MSZP hasonló helyzetben van ma, mint 1990-ben volt.
Az országgyûlési választásokon a pártjelöltje 1990-ben 2.647, 1994-ben 11.913, 1998-ban 11.034, 2002-ben 19.283, 2006-ban 16.345 valamint 2010-ben 6.668 szavazatot kapott.
1990-et leszámítva ilyen szégyenletesen nem szerepelt az MSZP helyi szervezete önkor-mányzati választásokon. Akkor, amikor 8 körzetben nem tudott jelöltet állítani, a 1.139 szavazat kettõ listás helyet ért, mint most 20 évvel késõbb.
2010 októberében, a de facto három párti szövetség polgármesterjelöltjére 2.636 voks (18,4%) jutott. A szövetség 12 képviselõjelöltjére kétségbeejtõ 2.038 szavazat (14,29%). Személyi konzekvenciák levonását sürgetõ, sokatmondó számok! De mint tudjuk a hatalom nem erkölcsi dilemma. A rendszerváltás, tény és való, átrendezte az erõvonalakat és az értékren-deket. Ez még nem lenne baj. A baj az, hogy a becsület teljességgel elértéktelenedett.
Április óta az MSZP helyi szervezete elveszítette több mint négyezer baloldali szimpa-tizánsát! Természetesen mindez nem volt váratlan és minden elõzmény nélküli. Már a tavaszi országgyûlési választásokat követõen felhívtam az elnökség figyelmét a politikai irányváltás szükségességére, a mutyikolással szemben! Ha akkor a szemek ölni tudtak volna…..!".
Nem tehetek róla, irtózom, hogy mások helyett kell szégyenkeznem, és elegem is lett belõle.
A helyi MSZP szervezet mélyrepülése, kiütéses veresége mindenekelõtt a hihetetlen ön-kontroll nélküli helyi pártelnökség „érdeme". Az „elnökség” nem tudta megszólítani a balol-dali értelmiségen kívül a vállalkozókat sem. Nemcsak a baloldali szavazók bizalma fogyott el, hanem a hadra fogható párttagság is!
Böröcz pártelnök zavaros politikai hitvallásával, téves helyzetelemzéseivel és nem utolsó-sorban önhittségével padlóra küldte az egykor szebb napokat látott helyi MSZP szervezetét (is)!
Az „elnökség” többsége sajnos nem a "politikai innovációjáról", hanem a személyi ambí-ciójáról ismert.
A párt „vezetõi” egyéni érdekeiknek rendeltek alá mindent! A 2010–es jelöltállítási komédia sem szólt semmi másról, csak hogy a szocialisták helyi prominensei listán biztosan bejussa-nak valamilyen testületbe, s ehhez a tisztességes baloldaliak jelentõs hányada már nem volt képes asszisztálni. Az „elnökség” tagjai pedig bokáztak ehhez, percnyi elõnyökért adva fel a helyi baloldal jelenét és jövõjét, a baloldali szavazók bizalmát. S a szavazók felismerték ezt! A párt négy év alatt szimpatizánsai több mint négyötödét veszítette el Nagykanizsán, mert képtelen volt szót érteni velük, és szót emelni értük.
A párt „vezetõi” mindkét idei kampányt (is) jószerivel végighallgatták, mert érdekeik ezt kí-vánták. Hallgattak, pedig lett volna mirõl beszélni, a helyben kormányzó többség szinte nap mint nap szolgáltatott témát a tisztességes politikai erõknek, de úgy sajnos nehéz hitelesnek látszani, ha ügyeknek van a párthoz köthetõ szála. Városszerte ismert, hogy páran az elnöksé-gi tagok közül sajátos kapcsolatot ápolnak a jobboldal és szélsõjobb prominenseivel. Ilyenkor hallgatni arany, akár vesztes választás árán is.
Egy demokráciában hiteles ellenzékre van szükség.. Nemzeti, népképviseleti, baloldali párt-ra!. Aki saját nemzeti értékeit fontosnak tartja, az többnyire más népek hasonló értékeit is meg tudja becsülni. A baloldalnak új, hiteles vezetõkre van szüksége, akik valóban baloldali értékeket képviselnek, és nem csak ellenzékben, hanem reményeim szerint a majdan kivívott hatalmi helyzetben is.
Elkerülhetetlen a politikai baloldal újjászervezése! A fõ kérdése az: van e erre esély az MSZP-ben ?
"Meg kellene érteni, hogy a politikusoknak is van szavatossági idejük, és ha az lejár, az illetõ-nek egészen biztosan vissza kell vonulnia az elsõ sorból." Ezt Botka László újraválasztott, MSZP-s szegedi polgármester mondta a Népszabadságnak.
A fenti sorokat nemcsak Böröcz és Fodor uraknak ajánlom szíves figyelmükbe, hanem a az „elnökség” többségének is!
Mint tudjuk a politika a hatalomról és a pénzrõl szól! Nagykanizsán sem másról szól(t) a történet..
Nagykanizsa, 2010. október 15.
Tóth László az MSZP volt (baloldali) frakcióvezetõje