Sokan nem gondolnák rólam, de nyugdíjasként is érdekel az internet, naponta 1-2 órát mindig eltöltök a gép elõtt. Persze fõleg a város dolgai iránt érdeklõdõm, így az Önök újságjának a honlapját is rendszeresen felkeresem. Eddig nem is volt kifogásom a lap ellen, bár az azért látszik, hogy Önök a Cseresnyés pártján állnak. Viszont most szeretnék reklamálni Önnél. Az 1. választókerületben lakom, és a megválasztott (újraválasztott) képviselõnket, Bicsák Miklóst ismerem és tisztelem, az egészségét sem kímélve mindent megtesz a körzetéért. Bevallom, ezért sem tetszettek a szeptemberben róla megjelent, P.J. által írt cikkek. Az újságban két egymást követõ héten is megjelent róla egy gyalázkodó hangvételû írás. Az újság honlapját olvasgatva a minap megakadt a szemem egy „válaszon”, amit ebben a témában írt egy Papp Attila nevezetû személy. A cikkét végigolvasva egyértelmûvé vált, hogy Õ a képviselõnk, Bicsák Miklós pártján áll, és megpróbált néhány gondolatot elmondani a védelmében a P.J. cikke ellen. Papp Attila írása szeptember 14. –én jelent meg a honlapjukon, mégsem került bele az újságjukba, bezzeg ezé a P.J. monogramos személyé igen, méghozzá kétszer is. Kérdem én, miért? Aki a Fidesz ellen mer szólni, azt elhallgatatják? Kérem, hogy a pártatlanságot továbbra is tartsák be, legalább a „szabad vélemény” rovatban.

Kíváncsian várom, hogy az én írásom bekerül-e a „szabad véleménybe”, meg arra is kíváncsi vagyok, hogy ezek után Papp Attila véleménye megjelenik-e, több mint 1 hónap elteltével a megírásától?
Üdvözlettel Pávliczné Ilike
nagykanizsai 1. választókerület

Tisztelt Pávliczné!

Ha figyelmesen olvasta volna lapunkat, feltûnhetett volna, hogy szeptember 9. és október 7. között a választási kampány miatt senki szabad véleményét nem tudtuk papíralapon megjelentetni. A pártatlanság jegyében azonban honlapunkon minden észrevételt közöltünk. Mint ahogy most az önét is. (Ezt most meg fogjuk tudni tenni az újságban is.) Mivel terjedelmes levelébõl nem derül ki, így kénytelen vagyok leírni, Ön egyetért Bicsák Miklóssal abban, hogy egy 1953-ban kivégzett ember nem a kommunizmus áldozata. Hát lelke rajta.
Dóró János