A farsangi mulatságok forgatagát idézik a Hevesi Sándor Általános Iskola diákok által készített maszkjai, álarcai, amelyeket a napokban állítottak ki az intézmény aulájában.

Itt a farsangolás ideje, így vízkereszttõl egészen hamvazószerdáig búcsúztatjuk a telet. Rengeteg népszokás, hagyomány kapcsolódik ehhez az idõszakhoz, de eredete homályba vész. Annyi majdhogynem bizonyos, hogy pogány gyökerekig nyúlik vissza a napot és a meleget visszakövetelõ, hetekig tartó mulatozás. Hazánkban bõséges húsételekkel, kocsonyával, káposztával és szalagos fánkkal, valamint jelmezes alakoskodással, mulatozással telnek el a farsangi hetek, a legjellegzetesebb hazai esemény pedig a mohácsi busójárás.
 

A Hevesi Sándor Általános Iskolában minden évben maszkokat, álarcokat készítenek a gyerekek a technika és rajz órákon, szakkörökön, a kétszázötven-háromszáz alkotás pedig az ugyancsak hagyományos iskolai bál díszletéül szolgál. Bohócok, angyalok, ördögök és cifra szemüvegek képezik a kiállítás anyagát, de legjobban talán maguk az alkotók, a gyerekek tudnak beszélni mûveikrõl. Az ötödikesek egyik osztálya egységesen ír manónak fog beöltözni de kiállított maszkjaik változatos képet mutatnak. Léránt Hanna például serif arcot készített, barna kalappal és pöttyös sállal. Megjegyezte, barátnõivel eredetileg cowboyoknak akartak beöltözni, de aztán beletörõdtek az osztály által megszavazott manójelmezbe. Simon Adrienn vámpírt formált meg a papír, festék és filc segítségével, de gyorsan hozzátette, nem szereti a véres horrorfilmeket. Farkas Eszter álarca nem került ki a többi közé, no nem azért, mert nem sikerült jól, hanem mert pályázatra küldik. A kislány büszkén mutatja mûvét: egy azték maszkot vágott ki papírból. Hogy várják-e a gyerekek a farsangi bulit, az nem volt kétséges, hangos egyetértéssel helyeselt mindenki. Az iskola felsõsei egyébként pénteken, míg az alsósok szombat délután vehetik birtokba a táncparketté átalakult aulát.
Z.A.