... kanizsai szereplõkkel

Országosan ismert személyek és politikusok is szerepelnek azon az internetes oldalon, ahová több száz nevet tartalmazó lista került fel azokról, akiket a rendszerváltás elõtt a Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya szigorúan titkos állományú tisztként tartott nyilván. A lista Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián levéltári kutatásai alapján készült. (Eredeti cikk itt.) A listán lakcím alapján négy kanizsai is szerepel. Köztük Szennai József Zoltán (itt látható). Róla annyit kell tudni, hogy 2002-2006 között közéleti szerepet is vállalt, külsõ tagja volt a kanizsai képviselõtestület Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságának a helyi szocialisták javaslata alapján. - Kanizsa Hetilap.
 

„Jelen összeállításban azon személyek szerepelnek, akiket Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya szigorúan titkos állományú tisztként tartott nyilván, és akiknek iratanyaga az állambiztonsági Szolgálatok történeti Levéltára részére átadásra került. Abban a kérdésben, hogy ezen személyek valóban SZT-tisztnek tekinthetõk-e, a kutatás nem kívánt állást foglalni. Az összeállítás csupán azzal a céllal készült, hogy bemutassa kik szerepeltek SZT-tisztként a korabeli Belügyminisztérium nyilvántartásában” – olvasható a szigoruantitkos.hu honlapon. Az Emlékpont által támogatott oldalon lévõ információkat Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián történészek levéltári kutatásaik során gyûjtötték össze.
A hálózati személyektõl az SZT tisztek abban különböztek, hogy munkájukat fedõmunkahelyükhöz és beosztásukhoz kötötten végezték, rendfokozattal és ezzel összefüggõen anyagi juttatásokkal is rendelkeztek, számos szempontból a hivatásos állománnyal egyenrangúnak számítottak, és talán ami a legfontosabb, sohasem kényszerbõl, hanem önkéntesen, ideológiai indittatásból vállalták ezt a "munkát".
Régi ismerõsök
A történészeknek 670 SZT-tisztre vonatkozólag sikerült adatot nyerni, akik közül 548 személyt név szerint is beazonosíthattak. „A csak fedõszámmal szerepeltetett 122 fõ közül azonban – további levéltári kutatás révén – még számos személy azonosítható be” – írják a honlapon. A kutatók nemcsak az SZT-tisztek nevét hozták nyilvánosságra, hanem személyiségükre, politikai meggyõzõdésükre és állambiztonsági munkájuk megítélésére is közöltek információkat a fellelt iratok alapján.
A nyilvánosságra hozott nevek között több ismert személy is felbukkan. Az egykor az elsõ Orbán-kormány Phare-minisztereként tevékenykedõ Boros Imre az összeállítás szerint századosi rendfokozatban dolgozott az állambiztonságnak, s 1990-ben kérte nyugdíjazását. AZ 1981-1988 között az MNB Arbitrázs-osztályának vezetõjeként dolgozó Boros a rendszerváltás elõtt a Magyar Hitelbankba távozott a VW-ügy miatt. „A németországi VW-konszern néhány alkalmazottja devizaüzletkötõi bizonylatokat hamisított, és ebbe az MNB is belekerült, mivel a hamisítások az MNB nevére történtek” – írják az oldalon. Borost 1989 februárjában nevezték ki fõoperatív tisztnek a III/II-8 osztályra, amely az idegenforgalom területén végzett elhárító tevékenységet. Boros Imre mindezért 12 400 Ft fizetést, valamint 800 forint SZT-pótdíjat és 3300 forint nyelvpótlékot kapott a történészek által összegyûjtött adatok szerint.
Boros Imre 2007-ben azt állította, a VW-ügy nyomozása miatt szakértõként kérték fel, szakértõi megbízatása után pedig kitöltetlen és dátum nélküli iratokat töltettek ki vele a rendõrségen. Ugyanakkor anyagában a történészek az alábbi kézzel írt, az Állambiztonsági Szolgálat vezetõjének írt szöveget találták meg: „Alulírott D-8-as az Önök konspiratív állományában dolgozom szakértõi minõségben. Minisztériumukat az utóbbi idõben ért folyamatos támadások miatt úgy érzem, hogy – noha szakértõként dolgoztam – a jövõben ez számomra elviselhetetlenül magas egzisztenciális kockázattal jár, amit vállalni nem tudok. Ennek alapján kérem, hogy az állományból azonnali hatállyal elbocsátani szíveskedjenek. Kérem nyilvántartási anyagaim és kartonjaim megsemmisítését. Tisztelettel: D-8-as”.
Medgyessy Péter exkormányfõ neve is a listán szerepel, akirõl 2002-ben már kiderült, hogy D-209 fedõnéven SZT-tisztként dolgozott. 1979 nyarán így jellemezték munkáját az állambiztonságnál: „1978. dec. 1-tõl D-180 SZT alezr. elvtárs rezidenshez lett csatolva [Varga József] Nagyfokú fedõmunkahelyi leterheltsége mellett egyre aktívabb az állambiztonsági munkában is kezdeményezõ. Fedõmunkahelyén konspirációs helyzete kiváló. [...] 1977 óta alapszervi párttitkár, tagja a Pénzügyminisztérium Pártbizottságának.[...] Kezdeményezõkészsége, önállósága több esetben is megnyilvánul. Konspirációs érzéke és helyzete jó. [...] Az eddig eltelt idõszakban adott jelentése[i], állambiztonsági szempontból megalapozottak és pontosak voltak. [...] Az osztály szervezésében történõ szakmai oktatásokon rendszeresen részt vesz, mely biztosítja számára, hogy állambiztonsági tapasztalata és állambiztonságim munkájának színvonala emelkedjen.”
Majd mielõtt 1982-ben tartalékállományba helyezték, a következõket írták róla: „Jelentõs segítséget nyújtott az IMF és Világbank delegáció tárgyalásai során titkos úton megszerzett dokumentumok pénzügyi és egyben állambiztonsági szakvéleményezésében, értékelésében. [...] szóban és írásban egyaránt úgy nyilatkozott, hogy megfelelõ kapcsolati rendszer kialakítása esetén továbbra is szívesen vállalja a hivatásos tiszti szolgálatot. A fentiek alapján javaslom hogy ’D-209’ elvtárs továbbra is aktív állambiztonsági tisztként teljesítsen szolgálatot alosztályvezetõi /K-10/ beosztásban, alezredesi rendfokozatban. Beosztási illetményét 7000 forintban javaslom megállapítani, SZT pótlékának változatlanul hagyása mellett. A jövõben a kapcsolatot a csoportfõnökség parancsnoki szintjén alakítjuk ki”.
Az ügyvédi kamara elnökhelyettese is a listán van
Kevésbé ismert, de ma fontos pozícióban lévõ személyek is szerepelnek a történészek által közzétett listán. Közéjük sorolható például dr. Bérczes Róbert, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese. Az 1973 óta ügyvédként dolgozó Bérczes feladata volt 1989-ben az október 23-ai tüntetés biztosítása. Valószínûleg meg voltak elégedve munkájával, mert a hetvenes években miniszteri kitüntetésben részesült, 1980-ban pedig KISZ KB Aranykoszorús Érdemrenddel tüntették ki.
A Kaposvári Egyetem Mûvészeti Kara Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének címzetes docensét, Békés Sándort pedig így jellemezték az állambiztonságnál: „munkájára mindenkor a pontosság, a precizitás jellemzõ, nagy politikai hozzáértésrõl tesz tanúbizonyságot, komoly áttekintõképességgel rendelkezik. [...] Elvhû kommunista, munkájára a bátorság, a rendíthetetlenség jellemzõ. [...] elemzõ-értékelõ készsége kiemelkedõen jó.”
A Szegedi Orvostudományi Egyetem Kari Kollégiumi Igazgatóságának jelenlegi igazgatójáról, Bella Károly Imre SZT-tisztrõl pedig a következõt írta az állambiztonság: „A szûrõ-kutató munka mellett folyamatos feladatát képezi a beszervezési jelöltek látókörbe hozása, tanulmányozó munkában történõ aktív és hatékony részvétel”. Az összeállításban rábukkantunk a 2010 Sanghaji Világkiállításon felállított magyar pavilon kivitelezõjére, Dégen Istvánra is.

***

KERETES ANYAG

Lázár: a kérdés napirendre fog kerülni
A szigoruanitkos.hu-t bemutató sajtótájékoztatón megjelent Gulyás József egykori liberális képviselõ, a Nemzetbiztonsági Bizottság volt tagja nem tartja valószínûnek portálunk azon értesülését, hogy közvetlenül a 2002-es parlamenti választás elõtt mind az SZDSZ, mind a Fidesz csúcsvezetése tudott Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt SZT-tiszti múltjáról. „Az MSZP-ben viszont egy bizonyos szûk kör nyilván rendelkezett a konkrét információkkal” – tette hozzá. Gulyás úgy tudja, hogy 2002 elején a Fidesz csúcsvezetése birtokában volt bizonyos információknak, ezek között szereplehetett a Medgyessy múltjára vonatkozó is, de szerinte a bizonyító erejû dokumentumokkal nem rendelkeztek, mert akkor nyilván kijátszották volna azt a választási kampányban.
A jelenleg a Nyílt Társadalom Intézet ösztöndíjas kutatójaként dolgozó szakember szerint az igazi áttörést egy átfogó törvényi szabályozással lehetne megteremteni. „A mostani kormánytöbbség rendelkezik megfelelõ felhatalmazással ahhoz, hogy az idevonatkozó törvényt elõkészítse. Ha alkotmányossági kérdések merülnek fel – márpedig korábban merültek fel –, az új alkotmányban megteremthetné a legnagyobb iratnyilvánosság, konkrétan az állambiztonsági múlt megismerésének alkotmányos feltételeit, ráadásul ebben a kérdésben több ellenzéki párt támogatására is számíthat” – fogalmazott Gulyás József.
A sajtótájékoztatón felszólaló Lázár János fideszes frakcióvezetõt arról kérdeztük, hogy a kétharmados többség eltörli-e a teljes iratnyilvánosság elõtt álló jogi akadályokat. „Én parlamenti képviselõként és frakcióvezetõként azon leszek, hogy ebbõl minél hamarabb valóság legyen.” Azon felvetésünkre, hogy e kérdésben a kétharmad szinkronban van-e saját magával, Lázár azt mondta: „Ez a kérdés az elmúlt kilenc hónapban nem került napirendre, de napirendre fog kerülni.”
 

Forrás: hvg.hu