Módosítással elfogadta a Csónakázó-tavi kilátó tulajdonviszonyainak és felújításának rendezésére elõterjesztett javaslatot a közgyûlés. Felkéri a kezelõt, hogy a balesetveszély elkerülése érdekében kerítse körbe a kilátótornyot.

Az önkormányzat a jelenlegi pénzügyi helyzetére tekintettel nem vállalja a Csónakázó-tavi Parkerdõ kilátótornyának önkormányzati forrásból történõ felújítását. Felkérte a polgármestert, hogy a kilátó felújításához külsõ forrás, felajánlás bevonása érdekében folytasson egyeztetéseket civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és vállalkozásokkal. Továbbá arra is felkérte a polgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat a Zalaerdõ Zrt.-vel, valamint az Erdészeti Hatósággal arról, hogy a kilátó a felújításig ne kerüljön elbontásra.

 Az elõzményekrõl tudni kell, a Zala Megyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 2010. május 19-én hatósági szemlét tartott a kilátónál a létesítmény fennmaradásának ügyében. Az igazgatóság nyilatkozata szerint az építmény erdészeti létesítménynek minõsül. Rendeltetésszerû használatra alkalmatlanná vált, megszüntetését az erdészeti hatóságnak el kell rendelni, vagy a mûködtetõnek gondoskodni kell a felújításról, hogy ismét használatba lehessen venni.
A Parkerdõ a Magyar Állam tulajdonát képezi, jelenleg a Zalerdõ Zrt. kezelésében lévõ területen az 1970-es évek elején, a Dunántúli Kõolajipari Gépgyár egy fúrótorony felállításával kilátót épített a Csónakázó-tó keleti oldalán. A tulajdonviszonyok tisztázása érdekében a Magyar Országos Levéltárat is megkeresték, de az akkori Városi Tanács iratanyagában 1970-1975 közötti idõszakban nem találtak adatot a kilátó építésérõl. Az 1971. október 26-án keltezett közjóléti fejlesztési terv alapján a Városi Tanács elvégeztette a kilátó beton alapozását és elkészítette a Csónakázó-tó tanulmánytervét, majd a tornyot saját költségén a KFV felállította. A kilátót az 1990-es években felülvizsgálták, majd azt követõen a kisebb javításokat el is végezték. A torony nem szerepel az önkormányzati vagyonnyilvántartásban, önkormányzati tulajdonnak nem tekinthetõ, így a mûködtetésében sincs.
A (VIA Kanizsa Kht.) jelenleg VIA Kanizsa Zrt. 2008 februárjában kelt levelében értesítette a Polgármesteri Hivatalt a kilátó életveszélyes állapotáról, és egyben az életveszély megszüntetése érdekében a kilátó lezárásáról. A Zalaerdõ Zrt., mint vagyonkezelõ tájékoztatása szerint a területen lévõ kilátó nyilvántartásukban nem szerepel, és kezelésre sem vette át, ennek ellenére a balesetveszély-elhárítás érdekében a torony látogatását tiltó táblát helyezett el. Amennyiben az építményt az önkormányzat felújítaná, a Zalaerdõ Zrt., mint a parkerdõ kezelõje a vagyonkezelõi hozzájárulását megadja. Az egyeztetést követõen a Hivatal elkészíttette a torony állapotfelmérését, valamint felújítási javaslatát. A felújítási terv szerint elvégzendõ feladat a kilátó acélszerkezetének festése, a hiányzó faszerkezetek pótlása, alap és fedõmázolása, valamint a torony alatti 250 négyzetméteres területen a térburkolat kialakítása, illetve a kábelszakadás miatt nem mûködõ létesítmény megvilágítása. A felsorolt munkák bekerülési költsége 2011-es árakon 25 millió forint. A tervezõ alternatív megoldásként egy másik variációt is készített, mely szerint a faszerkezetek kiváltását ipari járó- és lépcsõfok-rácsok beépítésével oldaná meg. Ezek horganyzott kivitelben idõtállóak és utógondozást nem igénylõ megoldások. Ez utóbbi bekerülési költsége 28,5 millió forint. Nagykanizsa Megyei Jogú Város közgyûlésének az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelmérõl szóló rendelete alapján a torony helyi védelem alatt áll. A város jelenlegi helyzetében nem tudja vállalni a felújítási költséget, így annak érdekében, hogy a kilátó a felújításig ne kerüljön elbontásra, fel kell venni a kapcsolatot a Zalaerdõ Zrt-vel, valamint az Erdészeti Hatósággal, a felújítás külsõ fedezetének biztosítása érdekében pedig egyeztetéseket kell folytatnia lehetséges támogatókkal.
B.E.