Domaföldi Tibor azon volt tûzoltók közé tartozik, akiknek önfeláldozó munkájáért évrõl-évre köszönetet mond az éppen aktuális miniszter. A ma már nyugdíjas lánglovag alatt oltás közben szakadt be a tetõ.

Domaföldi Tibornak idén már negyedik alkalommal mondott volna köszönetet Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter, ám a nyugalmazott tûzoltó most – éppen korábbi balesetébõl fakadó betegsége miatt- nem tudott elmenni a bensõséges ünnepre.

– A festõ és mázoló szakmából kerültem a tûzoltósághoz, abban az idõben vezették be Nagykanizsán is a huszonnégy órás szolgálatot – idézi fel a kezdeteket Domaföldi Tibor, aki fõtörzsõrmesterként vonult nyugállományba. – Akkor alakult meg a harmadik szolgálati csoport, s éppen volt felvétel. Vonzott a pálya, mert mindig is szerettem embereken segíteni, s végül 1975-tõl egészen 1991-ig ott ragadtam a tûzoltóságnál.

Domaföldi Tibor 1988-ban balesetet szenvedett, de csak három év múlva derült ki, hogy olyan mértékû egészségkárosodás érte, amivel nem dolgozhat tovább.
– A Csengery út 117. alatti barakkházak egyikében keletkezett tûz, s felderítés közben szakadt be alattam a tetõ – meséli a volt tûzoltó. – Ráestem egy üvegasztal sarkára, ami nagyon megütötte a gerincemet. Akkor azonban fel sem tûnt, csak napokkal késõbb vettem észre, hogy nehezen tudok felkelni. Jártam kezelésekre, de csak három évvel késõbb sikerült kideríteni, hogy mi történt. Leszakadt az egyik porckorong és nyomta a gerincvelõt.

Domaföldi Tibor manapság kedvtelésének hódol leginkább, farag és fest. No meg, élvezi az együttlétet családjával. Azt vallja, a tûzoltónak a legfontosabb a biztos és nyugodt hátország a szeretõ család, a türelmes feleség. Úgy véli, neki e tekintetben is szerencséje volt, hálából meg is festette élete párját és gyermekeit…

Horváth Attila