Ma 2024. 10 18.
Lukács, Jusztusz napja van.
Látogatók száma : 56949899    








Honlapkeszites

Barátságosabb rendelések 2008-tól

Elkészült a Kanizsai Dorottya Kórház rekonstrukciója újabb ütemének terve, s be is nyújtanák, ha a szaktárca végre kiírná a pályázatot. Az idei év újabb változásokat hoz a járóbeteg-szakrendelésen, az egészségügyi intézmény vezetésének szándékai szerint több növény, olvasnivaló, halk zene és precízebb elõjegyzési rendszer teszi elviselhetõbbé a betegek számára a rendeléseken való várakozást.

– A tavalyi nagyon nehéz éve volt a kórháznak, biztos, hogy az elmúlt évek közül valószínûleg a legnehezebbet zártuk – mondta elöljáróban dr. Kovács József fõigazgató.


– Elsõsorban azért, mert olyan horderejû változások történtek, amilyenekre korábban nem volt példa. Arra a nagy mértékû szerkezetváltásra gondolok, amely a kórház ágyszámát és struktúráját alapjaiban változtatta meg. Az ágyak számának drasztikus, harminc százalékos csökkentése azért érintette fájdalmasan intézményünket, mert a korábbi, huszonnégy-huszonötezres betegforgalomból tizennyolc-tizenkilencezer fõs éves betegforgalom maradt, így körülbelül ötezer beteggel kevesebbet tudunk meggyógyítani egy évben. Az ellátó kapacitásunk csökkent, ami egyszerûen fogalmazva azt jelenti, hogy vannak napok, amikor csak akut betegeket tudunk felvenni a kórházba. A másik nagy akadály, amit az egészségügyi tárca a kórház elé állított, hogy a felvehetõ betegek számát direkt módon, a korábbinál is szigorúbban korlátozta, a szakma ezt hívja teljesítményvolumen-korlátnak. Azaz, csak anynyi beteget vehetünk fel, amennyit el tudunk számolni az egészségbiztosítási pénztár felé. Ez jelentõs változásokat okozott a sebészet, a pszichiátria, az intenzív osztály és a belgyógyászat esetében. A többi egységünk kapcsán azt mondom, akár szakmailag indokoltnak is nevezhetnénk a csökkentést, hiszen valamilyen mértékû racionalizálás kívánatos volt a kórház egészét tekintve, de nem ilyen drasztikus megoldás kellett volna, ami a reálisnál sokkal nagyobb vérveszteséget okozott. Mi másként jártunk volna el.

– Pénzügyi szempontból hogyan alakul a mérleg?

– A betegforgalom jelentõs csökkenése likviditási gondokat okozott, százmilliós nagyságrendû volt a veszteségünk. A stabilitás helyreállítását célzó intézkedéseink következtében azonban lényegében nullszaldóval zárhattuk az elmúlt évet, s elmondhatom, hogy a nehéz körülmények ellenére is tudásuk legjavát nyújtva végezték a gyógyító munkát orvosaink, ápolóink. Valamennyi sürgõs beteget elláttuk, a tervezhetõ beavatkozások esetében azonban mi is várólisták kialakítására kényszerültünk. A szerkezetváltás miatt nagy költözködés indult meg a kórházban, osztályok és részlegek lettek kisebbek, s esetenként még helyet is cseréltek egymással. Sikerként értékelem azt is, hogy ezek miatt nem sérült a betegellátás folyamatossága.

– A minap kaptak vissza az egészségügyi tárcától negyvenmillió forintot…

– Én másként fogalmaznék: nem visszakaptuk, hanem végre megkaptuk azt a pénzt, ami amúgy is járt volna a betegszám alapján, csak éppen az OEP visszatartotta a kifizetést. Ugyanis a Parlament jóváhagyta az Egészségügyi Alap költségvetését, amelynek az egy tizenkettedét kellett volna havonta kiutalni a kórházaknak, köztük a kanizsai kórháznak is. Ám havi ötmilliárd forinttal kevesebbet fizettek ki, ez éves szinten 60 milliárd forintot jelent. Ezt a pénzt visszatartották, s ebbõl finanszírozták a társadalombiztosítás hiányát és konszolidálták belõle a mentõszolgálatot is. Végül maradt 30 milliárd és ezt osztották ki a második félévben, negyedéves bontásban, az utolsó negyedévben havonta csepegtetve. Az utolsó részlet volt ez a 40 millió forint, ami decemberben érkezett. De még így is jól jött, ezzel tulajdonképpen adósság nélkül zárhattuk az évet. Eközben azok, az eszközbeszerzést célzó pályázati kiírások nem jelentek meg, amiket a tárca már korábban megígért, következésképp be sem tudtuk nyújtani ilyen irányú pályázatainkat – ezek mind áttolódtak a 2008-as évre. Elkészült a kórház-rekonstrukció újabb ütemének terve is, amit szintén csak akkor tudunk benyújtani, ha megjelennek a pályázati kiírások. Fenntartónk, az önkormányzat vállalja az önrész finanszírozását.

– Pontosan milyen fejlesztések várhatóak ennek keretében?

– Jelentõs felújításra szorulnak a diagnosztikai egységeink, a laboratórium, a röntgen, a patológia, amelyek zsúfoltak, nehéz körülmények között mûködnek. Kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a járóbeteg-szakellátásra, ahol éves szinten csaknem félmillió beteg fordul meg, ám mára eléggé leamortizálódott. Súlyponti kórházként ugyancsak vannak kötelezettségeink, amelyeket be kell illeszteni a fejlesztések sorába, gondolok itt a sürgõsségi betegellátás kiteljesítésére, a helikopter leszálló kialakítására. Mindez mintegy hárommilliárd forintos beruházást jelent. Ám addig is, míg ezek megvalósulhatnak, szeretnénk még inkább a betegek igényeinek megfelelõ változtatásokat végrehajtani a járóbeteg-szakrendelésen. Pontosabbá kívánjuk tenni az elõjegyzési rendszert, ahol lehetséges, ott délutáni rendelési idõt vezetnénk be. Otthonosabb körülményeket akarunk biztosítani a várakozó betegeink számára, újsággal, olvasnivalóval, halk zenével, még több növénnyel, s mint ahogy már utaltam rá, kevesebb várakozási idõvel, hiszen a beteg kórházról alkotott véleményét nagyban meghatározza, hogy mennyit kell várakoznia egy-egy szakrendelésen.

– Hogyan érinti a kórházat a szakmentés és a betegszállítás szétválasztása?

– Van betegszállító szolgálatunk, így természetesen minket is érint az intézkedés. Ha úgy veszszük, a magán betegszállítók már korábban beléptek a rendszerbe, a tárca fokozatosan leépítette a mentõszolgálat ez irányú feladatait, s adta át a vállalkozásoknak, azt a célt tûzve ki, hogy a mentõ csak mentsen. Tavaly a több lábon állás jegyében mi is felszereltünk három szállító mentõautót, amivel bekapcsolódhattunk a rendszerbe. A betegszállítást kilométeres bontásban számoljuk el az OEP felé. Persze, itt is van korlátozás, s azt sem mondanám, hogy ebbõl profitálunk. Inkább nullszaldós a tevékenység. De általa még több komfortot biztosíthatunk betegeink számára, hiszen adott esetben nem kell öt-hat órát várniuk a kórházi ágyon a mentõre, hogy hazajussanak.

Horváth Attila



2008-01-11 09:40:55


További hírek:


KÖZÉLET ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül