Kórházbeszámoló és ellenzéki segítség a polgármesternek – ezek volt a szombati, soron kívüli közgyûlés témái. A két napirendi pont közül az elsõ tartott tovább. Január tizenkilencedikére tíz baloldali képviselõ kezdeményezésére soron kívüli közgyûlést hívott össze Marton István polgármester, akik egyrészt a kórház beszámolójára voltak kíváncsiak, másrészt felajánlották segítségüket a polgármesternek. Az viszont homályos, hogy pontosan milyen segítségre is gondoltak, mert az ügyben rendkívüli közgyûlés összehívását kezdeményezõ képviselõk által benyújtott iratban és a közgyûlésen elhangzott képviselõi hozzászólásban nem ugyanarról volt szó. Legalábbis a Fidesz-KDNP frakcióvezetõje, Bene Csaba így látja.

De térjünk vissza az elsõ napirendi pontra, a Kanizsai Dorottya Kórház beszámolójára.
A fõigazgató, dr. Kovács József mintegy ötven perces elõadásában ismertette a képviselõk számára a kórház mûködésének paramétereit. Elmondta: a kórház tavaly nagyon nehéz évet zárt, az egészségügyi „reform” során csaknem ötvennyolcmilliárd forintot vontak ki a fekvõbeteg kasszából, melynek következtében intézmények, osztályok zártak be, vagy szûntek meg részlegesen. A Kanizsai Dorottya Kórházban is jelentõsen csökkent a betegforgalom, hiszen elvették a rendelkezésre álló aktív ágyak harminc százalékát, s ugyan kaptak huszonkét krónikus ágyat, sokra nem mennek vele, hiszen a krónikus ellátás nem túl gyakori.

A vizitdíj és a kórházi napidíj révén 54-56 millió forint többletbevétel keletkezett, „cserébe” csökkent az orvos-beteg találkozások száma, ráadásul éppen az indokoltan orvoshoz fordulók maradtak távol. Ez a fekvõ- és járóbeteg ellátásra egyaránt igaz, a páciensek nem jelentkeznek kellõ idõben, s elõfordul, hogy amikor kórházba jutnak, már súlyos az állapotuk.

A betegcsökkenésbõl fakadóan több százmilliós bevételtõl esett el a kórház, amit a menedzsment által kidolgozott intézkedéscsomagnak köszönhetõen sikerült minimalizálni. Különbözõ belsõ átszervezések, átcsoportosítások történtek a gazdaságosság javítása érdekében, részlegek, osztályok költöztek, s jelentõs létszám-leépítésre is sor került.

Dr. Kovács József elmondta: a kórház pénzügyileg stabil, intézkedéseik révén a teljes bevétel csak öt százalékkal marad el az elõzõ év hasonló idõszakától.

Sõt, a megszorítások ellenére bõvült is a kórház ellátásai reprezentáló képzeletbeli paletta: saját erõbõl megvalósították és elindították a sürgõsségi betegellátást, amely nem mellesleg kötelezettség is a kórház súlyponti helyzete miatt. Az egynapos sebészet elindítására benyújtott pályázatukat nem támogatták, a többit –amelyek révén újabb ellátások lennének bevezethetõk a kórházban- pedig még ki sem írták.

A tájékoztatást követõen Tóth László, a szocialisták frakcióvezetõje további kérdéseket fogalmazott meg, az ezekbõl készített hosszú listát át is adta a fõigazgatónak. Többek közt arra volt kíváncsi a frakcióvezetõ, hogy van-e kezdeményezés a kórházban belsõ átcsoportosításokra, a kórház vezetõi tudják-e, hogy a régióban hol várható felszabaduló ágykapacitás, amit esetlegesen megkaparinthatnánk? Miért önerõbõl valósították meg a sürgõsségi betegellátási osztályt (SBO), ennek léte veszélyezteti-e egy esetleges, SBO létrehozására és korszerûsítésére kiírt uniós pályázat sikerét? Az osztályon adottak-e a szakmai feltételek, miért távozik a kórházból négy fül-orr-gégész szakorvos, hogyan oldják meg a zökkenõmentes ellátást? Tóth László a fejlesztési tervek iránt is érdeklõdött, továbbá azt sérelmezte, hogy a kórház névadó ünnepségére nem kaptak meghívót a képviselõk.

Röst János (SZDSZ) hozzászólásában azt firtatta, hogy mi lett annak, a kórház fejlesztésére vonatkozó pályázati anyagnak a sorsa, amit még az elõzõ fõigazgató, dr. Szabó Csaba juttatott el Marton István polgármester részére?

Böröcz Zoltán (MSZP) azt tudakolta, hogyan fordulhat elõ, hogy orvoshiány van az intézményben?

Dr. Fodor Csaba (MSZP) azt kérdezte, a kórház milyen közbeszerzési pályázatokat írt ki az elmúlt idõszakban, elbírálták-e azokat, s kik a nyertesek?

Halász Gyula (SZDSZ) azt szerette volna megtudni, hogy folyik-e a kórházban mûködési privatizáció elõkészítése?

Dr. Károlyi Attila (MSZP) szerint az, hogy több fõorvos távozik a kórházból, a fõigazgató munkastílusának köszönhetõ, aki -információi szerint- felvételeket készít a munkatársairól.

Dr. Kovács József fõigazgató válaszában jelezte: a tapasztalatok szerint a régióban sehol nincs felszabaduló ágy, hiszen annyira megszorongatták a kórházakat, hogy mindenki foggal-körömmel védi az érdekeit, így a rendelkezésre álló ágyakat is, ezért hiba azt hinni, hogy a Kanizsai Dorottya Kórház ágyainak száma bõvíthetõ más intézménybõl. A törvény lehetõséget biztosít maximum tíz százalékos mértékig belsõ átcsoportosításra, amivel éltek is.

A sürgõsségi betegellátással kapcsolatban elmondta: annak önerõbõl történõ kialakítására azért volt szükség, mert a kórház súlyponti minõsítése ezt kötelezettségként rótta az intézményre. Mivel benyújtott pályázatukat a minisztérium –minõ véletlen, tette hozzá Kovács József- elutasította, kénytelenek voltak maguk kézbe venni a dolgot. Hozzátette azt is, az SBO-ra vonatkozó tervet még tíz évvel ezelõtt az elõzõ kórházvezetés dolgozta ki, azonban akkor valamiért nem valósították meg. Most csupán „leporolták” az akkori koncepciót. A mûködtetést pedig jóváhagyta a szakmai kollégium, az ÁNTSZ, sõt, maga a miniszter is, így vélhetõen minden rendben van szakmai szempontból. Az említett uniós pályázatban pedig kár reménykedni, hiszen a kórház nem felel meg az elõírásoknak – mondta a fõigazgató. Hozzátette: fejlesztésre szorul a diagnosztika és a járóbeteg-szakellátás, ezért amennyiben pályázati források igényelhetõk ezekre, azt meg is teszik. Kitért az orvosok távozására is, s elmondta, neki eddig hivatalosan két kolléga jelezte döntését, belõlük háziorvosok lesznek. Az intézet zökkenõmentes mûködéséhez szükséges lépéseket pedig már megtette a menedzsment.

A kórház névadójára pedig a szakbizottság tagjai kaptak meghívót, s szintén kérdésre válaszolva azt is leszögezte dr. Kovács József, hogy az ünnepségre meghívott Mikola Istvánt, a polgári kormány egészségügyi miniszterét azért tüntették ki, mert minisztersége idején sokat tett az egészségügyért.

A szakember szerint az orvoshiányban az is szerepet játszik, hogy Nagykanizsa földrajzi elhelyezkedése nem a legkedvezõbb, távol esik az ország központjától, az egyetemi városoktól. Az orvosok nem szívesen jönnek el a világ végére, úgy meg pláne nem, hogy a kórház nem tud lakást biztosítani számukra.

Kitért a közbeszerzési eljárásokra is, s elmondta, az elmúlt idõszakban számos tendert írtak ki, többek között a veszélyes hulladék megsemmisítésére, amelyet a korábbi szerzõdéshez képest most olcsóbban végeztet a kórház. Kijelentette: rendbe tették az elõzõ kórházvezetés által kötött jogszerûtlen szerzõdéseket, így most minden téren jelentõs megtakarítást értek el.

A „fényképészkedésrõl” pedig a fõigazgató elmondta, bár valóban szeret fotózni, nem szokása a munkatársakat fényképezni. A felvételeket csak a jelenlegi állapotok dokumentálására és pályázati, illetve pr-anyagokhoz használja. Néha elõfordul, hogy megkéri az éppen közelben lévõ kollégát, hogy szerepeljen a fotón, de ez csak és kizárólag pr-célokat szolgál.

Marton István polgármester Röst János kérdésére azt válaszolta: a képviselõ sem gondolhatja komolyan, hogy egy hónapokkal korábban készült pályázati anyagot használnak fel a kórház fejlesztéséhez.

Végül hosszas, személyeskedéstõl sem mentes vita után a többség elfogadta a tájékoztatót.

Ezt követõen tárgyalta a testület a baloldali képviselõk beadványát, melyben Tóth László szocialista frakcióvezetõ Marton István korábbi, a megyei napilapban megjelent nyilatkozatára hivatkozva kifejtette: osztoznak a polgármester aggodalmában a tekintetben, hogy vajon a felelõs többség, és a felelõs alpolgármester nélkül hogyan tudja biztosítani a város mûködését?

Arra kérték Marton Istvánt, gondolja végig és ismertesse az ellenzék képviselõivel, hogyan és miben tudják segíteni a munkáját.
A polgármester írott anyaggal ugyan nem készült, ám szóban ismertette álláspontját. Elmondta, a legnagyobb segítséget számára az jelentené, ha az ellenzék megszavazná az elõterjesztéseket, nem obstruálnának, konstruktívak lennének, s nem nyilatkoznának felelõtlenül a város kárára.

Bene Csaba, a Fidesz-KDNP –vagy ahogy a baloldali képviselõk beadványában szerepelt, a felelõs többség- frakcióvezetõje komolytalannak nevezte a vitát, amelyben éppen ezért nem hajlandóak részt venni. A többség ugyanis eddig is meghozta a szükséges döntéseket. Ezt követõen a teljes frakció elhagyta az üléstermet.

Ami ezután következett, az már akár a vicc kategóriájába is tartozhatna – a jelenlévõk közül többen is így vélekedtek.

Dr. Fodor Csaba ugyanis azt mondta, õk a segítséget nem úgy értették, ahogy a Fidesz. Felhívta a figyelmet arra, hogy a regionális fejlesztési tanácsokban jelenleg kormánypárti többség hozza a felelõs döntéseket, s például ezen a vonalon is tudnának segíteni a polgármesternek.

A képviselõ beszélt arról, hogy értelmetlen tanulmányokhoz továbbra sem adják a szavazatukat, de minden olyan indítványt, amely a város érdekében fontos megszavaznak. Konstruktív együttmûködést szeretnének, méghozzá oly módon, hogy közben a pártok is megõrizhetik identitásukat. Ezt követõen személyes tapasztalatait, kapcsolatrendszerét is felajánlotta Marton Istvánnak.

Közben Bene Csaba az üléstermen kívül rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, s elmondta, amirõl Fodor Csaba beszélt, arra bármikor nyitottak. Ám a képviselõk beadványában messze nem errõl volt szó. A Fidesz-frakció pedig arról nem kívánt tárgyalni, ami az ominózus beadványban szerepelt, az ugyanis nem a konstruktivitásról szólt, hanem valami másról.

Hozzátette, az egyeztetésekre bármikor nyitottak, rendszeresen voltak is ilyenek – bár az utóbbi idõben éppen a baloldal nem élt a jobboldali frakció felkínálta lehetõségekkel.

Horváth Attila