Az immár hagyományossá vált közgyûlés utáni sajtótájékoztatóját tartotta meg Cseresnyés Péter polgármester, melynek keretében a harminchét napirendi pontból hármat emelt ki.

Elsõként a választókerületi pénzek elosztására vonatkozó napirendi pontról szólt. Kiemelte, azok a fejlesztési célok, amelyeket meghatároztak a képviselõk és a keretükbõl kívánnak megvalósítani, hat-hét hónap alatt fognak realizálódni.
- Csak fejlesztési célokra engedjük felhasználni ezt a pénzösszeget, hiszen a város eddig is számos kulturális szervezetet, alapítványt, intézményt támogatott, ezért mindenképpen olyan beruházásokra szeretnénk felhasználni ezt a pénzt, amit közvetlenül tudnak használni a kanizsai polgárok. Ebbõl a keretbõl idén a református közösség fog legnagyobb százalékban részesülni.

Ám jut pénz a kiskanizsai plébániatemplom felújítására, buszmegálló kialakításra, járda javításra, a pihenõpark padjainak felújítása, járdaszakasz megvilágítása is. Hiszek benne, hogy az összesen tizenhétmillió forintot megfelelõen fogjuk felhasználni, és ténylegesen az itt élõ polgárok javát szolgálják a fejlesztések. A másik lényeges pont az egyházközségek támogatása. Sajnos a költségvetésben nem túl nagy összeget tudtunk megállapítani, összesen két és fél millió forintról van szó, amelynek jelentõs hányadát a református közösség fogja megkapni. A kiskanizsai plébániatemplom idén ötszázezer forinthoz jut a keretbõl. Természetesen a többi gyülekezetet is támogatni fogjuk, így az evangélikus közösséget, a Felsõ-és az Alsó templomot is. Ami a múzeum helyzetét illeti, a közgyûlésen döntés született arról, hogy a megyei közgyûlési hozzájárulást megadjuk, tehát az eddigi 2,2 millió forintot kiegészítjük 1,8 millió forinttal, így összességében éves hozzájárulásként négy millió forintot tudunk adni a megyei közgyûlésnek ahhoz, hogy a nagykanizsai Thúry György Múzeum mûködése zavartalan legyen. A megyei közgyûlésnek sincs könnyû dolga, hiszen a költségvetésük azt sem engedhetné meg, hogy a múzeumi gyûjteményeket külön mûködtessék. Végül olyan döntés született, amelynek segítségével a múzeum nem minõsül kiállítóhellyé, hanem egy köztes állapotot sikerült elérni. Szakembert biztosan nem kell elbocsátani, fél évig pedig az eddigi nyitva tartás szerint látogatható az intézmény. Mindemellett a gyûjtemény is egyben marad, helyben kezelhetõ, illetve bõvíthetõ.
Utolsóként kiemelném, hogy két általános iskolában is új igazgatót választottunk, emellett az uszoda ügyvezetõ igazgatói pozíciójára kiírt pályázatot is értékeltük. Utóbbi esetben patthelyzet alakult ki, hiszen két kiváló szakember között kellett választanunk, végül a testület nem tudott dönteni. Az eddigi igazgatót bíztuk meg egy évre, és új pályázatot fogunk kiírni. – foglalta össze a polgármester.
A sajtótájékoztatón kérdésként elhangzott, a polgármester mennyire tartja szerencsésnek, hogy a kanizsai uszoda igazgatói posztját egy évre tölti be Karácsony Károly. Cseresnyés Péter szerint nem errõl az oldalról kellene megközelíteni a kérdés, véleménye szerint Karácsony Károly jól dolgozott az elmúlt öt évben, és jelenleg is jó elképzelései vannak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne a fedett uszodát korszerûbbé tenni. Ha van elképzelése, akkor esélyt kell biztosítani neki a következõ pályázaton is. Egyébként Karácsony Károly nem egy, hanem hat évben kellett, hogy gondolkodjon, és ha ezt a fajta stratégiai gondolkodásmódját, amit az elmúlt öt évben fölépített, akkor újabb öt évre is tud tervezni.
A másik újságírói kérdés arra vonatkozott, hogy a múzeummal kapcsolatos problémát a városnak kellene megoldania, hiszen az intézmény fenntartása a város költségvetésébe tartozik, amit a megyei közgyûlés hozzáad, az a szakmai munkát támogatja. A kérdés arra vonatkozott, hogy ez a kettõsség a jövõben is megmarad-e. A polgármester ezzel kapcsolatban elmondta, a kanizsai múzeum fenntartója a megyei önkormányzat. Megközelítõleg harminc millió forint az intézmény fenntartása egy évben, ehhez tud hozzájárulni Kanizsa négy millió forinttal. A polgármester egyetért azzal, hogy a múzeumok és a megyei gyûjtemények helyzetén változtatni kellene, de amíg nem ismeretes az új törvényi szabályozás, addig nem tudják megoldani a kanizsai múzeum helyzetét sem. Megjegyezte, nem jellegzetesen Zala megyei, hanem országos problémáról van szó.