A fenti címmel indít rendezvénysorozatot február 4-én, hétfõn a Nagykanizsai Polgári Egyesület.

A Halis István Városi Könyvtárban 17.30-kor Cseresnyés Péter alpolgármester nyitja meg a Háború a háború után: a fegyveres szovjetellenes ellenállás Litvániában 1944 és 1953 között címû vándorkiállítást, melyet február 26-ig tekinthetnek meg az érdeklõdõk. A megnyitó után egy harminc perces dokumentumfilm vetítésére is sor kerül.

– Miért ezt a kevéssé ismert témát, "az ismeretlen háborút" választottuk az idén? – tette fel a kérdést Lérántné Mátés Valéria, az egyesület elnökségi tagja. – Talán többen is hallottak a Gulag túlélésének négy szabályáról. Ezeket bizony szabad emberek is megfogadhatják. Közülük az elsõ így hangzik: „A szenvedést nem szabad dramatizálni, nem szabad panaszkodni. Attól csak gyengébbek leszünk, márpedig a szenvedés elviselésére minden energiára szükségünk van.” Ha mi, magyarok – nem kis önsajnálattal – tragikusnak tartjuk történelmünket, tekintsünk a litvánokra, akiknek jóval több kijutott a szovjet mennyországból. A hárommilliós Litvánia 1940 és 1952 között 780 000 embert veszített.

Középiskolás vetélkedõvel folytatódik a rendezvénysorozat, ahol az elsõ helyezett csapat díját a Litván Nagykövetség ajánlotta fel. Szép pénzjutalmat kapnak az ezüst- és bronzérmesek is. A kérdések megválaszolásában sokat segít a kiállítás anyaga, A fegyveres ellenállás címû dokumentumfilm, továbbá a kommunizmusaldozatai.multiply.com honlap, ahol az ajánlott olvasmányok mellett a versenykiírás és a február 23-ig beküldendõ feladatlap is letölthetõ. Az eredményhirdetés 26-án lesz, Darius Semaška nagykövet jelenlétében.