Két elismerést is hoztak a közelmúltban Bogárné Kovács Magdolna óvónõ részére az általa készített babaruhák. A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesülete és a Magyar Formatervezési Tanács Gyermek – Játék Országos Pályázatán Professzionális kategóriában Dicséretben részesült Budapesten. A Gyõri Mûvészeti és Fesztiválközpont által rendezett 15. Országos Babakészítési Versenyen pedig II. helyezést ért el Gyõrben. A nappaliban üldögélõ babái közül elsõként vehetjük kézbe Nórit, aki a lányáról, illetve Lucát és Fannit, akik az ikerkeresztlányairól kapták a nevüket.

– Mindig voltak babák körülöttem, hiszen édesanyám babákat készített kislánykoromban – vallja magáról a Hétszínvirág Óvoda Óvónõje. – Gyermekkorom óta vonzódom hozzájuk, úgy érzem, talán nõi-anyai mivoltomból adódóan is ösztönös érzékem van a babás játékokhoz és mindahhoz, ami körülveszi õket. Tagja vagyok a Kiss Áron Játéktársaságnak és a gyõri Babaklubnak. Külföldi kiállításokon kívül gyakran járok a gyõri babakonferenciára tovább képezni magamat. Ott biztattak, induljak el a versenyen. 

 – A foltvarrás mellett miért fogott egy új hobbiba, a babaruhavarrásba?
– Én csak apróságokat szeretek varrni. Nap, mint nap használok babaruhákat az óvodában, s azt tapasztaltam, nagy szükség van rá. Hogyha van egy családias, biztonságot nyújtó ingergazdag környezet, és ha van mivel, és van kivel játszani, akkor a mai gyermekek ugyanúgy babáznak, mint tették azt az ókori görög, római, vagy akár a XIX. századi kortársaik. A babaruhák tervezését, gyártását azért kezdtem el, hogy legyen mivel játszani az óvodában. A gyerek kezébe szépet kell adni. Azt mondják, a szépen át vezet a jóhoz az út. Ruháim úgy vannak megvarrva, mint egy igazi öltözék. Babaruha kollekciómat úgy alakítottam ki, hogy az évszakoknak, és a napszakoknak megfelelõen lehessen öltöztetni a babákat. Megtalálható benne télikabát, anorák, nyári ruha, szabadidõ -, kétrészes ruha, napozó, bugyi, trikó, pizsama, fürdõköntös, rugdalózó és body egyaránt. Késõbb a jelentkezõ igényeknek megfelelõen különbözõ kiegészítõkkel bõvítettem ki a kollekciómat. Így készítek babahordozót, hálózsákot, takarót, pólyát, elõkét, cipõt, konyhai kiskötényt és fogókesztyût.
– Milyen méretben készülnek a ruhadarabok?
– A forgalomban lévõ babák nagyságának megfelelõen háromféle méretben, 30-40-50 centiméteres nagyságban. Nagy figyelmet fordítok az anyagválasztásra és az eldolgozás minõségére. A puha anyag jó érzéssel tölti el a gyermekeket. Ruháim anyagban, színben, fazonban az aktuális gyermekdivat irányvonalát követik.
– Féltve õrzött kincseit nem kell elzárnia a fiú unoka elõl?
– A fiúk is babáznak. Nekik is meg kell tanulniuk az apaszerepet, a gondozást, s ezt a játékon keresztül sajátíthatják el legkönnyebben.
– Milyen típusú babákat szeret?
– A testhez közelieket kedvelem és gyûjtöm. Amit a gyerek meg tud fogni, szeretgetni, ölelni. A gyermekek érzelmileg nagyon motiváltak, ezért közel áll hozzájuk a baba, de leginkább a csecsemõ baba. Valósként élik meg a szeretetet, a törõdést, próbálgatják a felnõtt szerepeket, utánozzák az anyát, az óvó nénit. Színes, mozgalmas világot jelenítenek meg a babázás során a valós élet figuráival a fõszerepben. A játék babák és eszközök kreatív és hasznos órákat nyújtanak a gyermekek számára. A velük való játék során leutánozhatják, átélhetik azokat a tevékenységeket, amelyek a csecsemõk és a kisgyermekek ápolásával, ellátásával együtt járnak.
– Hogyan használható fel a babaruha az óvodai nevelésben, a gyermekek mindennapi életében?
– A „babázás” során olyan pozitív készségeket, szokásokat, magatartási formákat fejleszthetünk ki, erõsíthetünk meg gyermekeinkben – a fiúkban is –, amelyek egész életükben elkísérik majd õket. A kisgyermek korban az érzékelés és az észlelés a tanulás alapja. Ebben a korban még nagyon fontos a motivációs eszköz. A babaruhákat és a babákat kiválóan tudom használni játék, kezdeményezés és foglalkozás során is. Három korcsoportban figyeltük meg a témával kapcsolatos játékot. A baba öltöztetés minden korcsoportban nagy teret biztosít a finommotorika fejlõdésének. A tevékenység során a gyermek kézizmai erõsödnek, fejlõdik az ujjak mozgékonysága és ügyessége, tökéletesedik a kéz és szem összehangolt munkája. Segíthet a testrészek tanulásánál, a testséma fejlesztésében, ezáltal az „én kép” kialakulásában. A kiscsoportosokra még a gyakorló játék a jellemzõ, ennek a játéknak a célja leginkább a mozgás és a funkció öröme. Megetetik, fürdetik a babát, levetkõztetik, de nem öltöztetik fel. Késõbb már öltöztetni is próbálják. Fõleg a földön játszanak, nem együtt, hanem egymás mellett. A játék rövid ideig tart, egy érdekes eszköz hatására új témát kezdenek. A középsõsök már szívesen vállalnak a felnõttek munkájával kapcsolatos témákat. A babát fel is öltöztetik, sétálni viszik, elaltatják. A játéktémát hoszszabb ideig játsszák. Ahogy fejlõdik a térben való tájékozottságuk nem csak a földön játszanak, használnak ágyat, eszközöket. Az egymás mellett játszásból fokozatosan alakul ki az együtt játszás. A gyakorló játékból fokozatosan fejlõdik a szerepjáték, fejlett formáját az óvodáskor végére éri el. Minél több ismeretet szerez a gyermek a felnõttek tevékenységeinek részleteirõl, minél több élményben van része, annál hamarabb teremt magának képzeletbeli helyzeteket, amelyekben valamilyen szerepet vállal, például: babafürdetés, orvosos, fodrászos, boltos játékot. A nagycsoportos korban teljesedik ki igazán a szerepjáték. Itt a gyermek már maga igényli a szerepe eljátszását, megteremti hozzá a körülményeket, tárgyakat és társakat keres. A nagyobbak már együtt játszanak, elosztják a szerepeket, és ennek megfelelõen ténykednek. Közösségi kapcsolat alakul ki az együtt játszók között. A szerepjátéknak szorongás gátló, és feszültségoldó hatása is van. A nagycsoportos óvodások képesek egy játéktémát akár napokig is játszani. A szerepjáték hatására fejlõdnek a gyermekek értelmi, erkölcsi és akarati téren egyaránt: játék közben megszilárdulnak, illetve bõvülnek ismereteik, finomodnak érzékszerveik, pontosodik megfigyelésük, gazdagodik képzeletük, fejlõdik a gondolkodásuk, térlátásuk, kreativitásuk, bõvül a szókincsük, ügyesednek a manuális tevékenységekben.
– Milyen anyagokat használ a ruhák készítéséhez?
– Óvónõi munkámból adódóan ügyelek arra, hogy a játék során a gyermekek sikerélményhez jussanak, ezért lehetõleg rugalmas anyagokat használok, mivel így könnyebben tudják öltöztetni babáikat. Fontos az is, hogy manuális képességeik is fejlõdjenek, ezért az életkori sajátosságokat maximálisan figyelembe véve ruháim és a kiegészítõk a tépõzár mellett patenttel, gombbal és cipzárral záródnak.
– Más óvodákban is babáznak a gyerekek?
– A XXI. század felgyorsult, a gépi technikát, a robotizációt favorizáló gyermekjáték-dömping korszakában szinte elfogadott tényként kezelik az emberek, és sajnos a szülõk egy része is, hogy lejárt a klasszikus babák korszaka, mivel úgysem babáznak már a mai gyermekek. Éppen a kiállításon halottam a pesti óvónõktõl ugyanezt. Talán kell egy meghitt légkör hozzá, és egy olyan valaki, aki szeret babázni.

B.E.