Míg az óvodai ellátás önkormányzati feladat marad, addig az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni, ellátni a jövõben. Az egészségügyi ellátást továbbra is a helyhatóságok szerveznék - jelentette be a kormány döntését a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a csütörtöki kormányszóvivõi sajtótájékoztatón az új önkormányzati törvény alapelveit ismertetve. Tállai András hangsúlyozta, minden helyi közösséget megillet majd az önkormányzás joga. Változás várható a megyei önkormányzatok összetételében.

 Tállai András tájékoztatása szerint míg az óvodai ellátás önkormányzati feladat marad, addig az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni, ellátni a jövõben. A sajtótájékoztatón Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy például bizonyos extraszolgáltatások - több tornaterem vagy uszoda - területén az önkormányzatok mozgásteret kaphatnak majd.
Az egészségügyet érintõen az alapellátást továbbra is az önkormányzatok szerveznék, a járóbetegellátást pedig abban az esetben, ha az nem kapcsolódik kórházhoz. Helyi önkormányzati feladat marad a tervek szerint a településfejlesztés és -üzemeltetés, a területrendezés, valamint a sport és a kultúra területe - így például a kulturális örökség helyi védelme, a közgyûjtemények védelme, a színházak fenntartása - is. A szociális ellátásban a gyermekeket érintõen az állam, az idõsekkel, elesettekkel kapcsolatban pedig az önkormányzat végezné el a feladatokat - mondta a belügyi államtitkár, hozzátéve, hogy a helyi adóügyek az önkormányzatoknál maradnak. Utóbbiakról szólva leszögezte, nagyobb szabadságuk lesz az önkormányzatoknak, nagyobb kivetési jogot fognak kapni, az alapelõírás viszont továbbra is az lesz, hogy az önkormányzatok nem vethetnek ki olyan adót, amelyet az állam egyszer már kivetett.
A kormány úgy döntött, támogatja, hogy a jövõben feladatfinanszírozási rendszer jöjjön létre az önkormányzatok területén, vagyis a helyhatóságoknak az állam által, illetve törvényben, jogszabályban biztosított, valamint az önként vállalt feladatokra forrással kell rendelkezniük. Így nem vállalhatnának olyan feladatokat, amelyekkel kapcsolatosan nem tudják, mibõl finanszírozzák - közölte, hozzátéve, hogy emiatt egy erõsebb kontrollra lesz szükség.
Kijelentette: a szerdai kormányülésen elfogadott 16 pontos határozat kimondja, hogy minden helyi közösséget megillet az önkormányzás joga lélekszámtól függetlenül. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tervek szerint felállnának közös önkormányzati hivatalok a majdan létrejövõ járásokon belül. Ezek a közös hivatalok szerveznék és szolgálnák ki az önkormányzatok, a képviselõ-testületek munkáját. "Ez nem jelentheti azt, hogy egyetlen település is hivatal, illetve ügyintézõi szolgálat nélkül marad" - húzta alá, majd kifejtette: mindez azt jelentené, hogy nem lesz minden településen hivatalvezetõ - a mostani megfogalmazás szerint jegyzõ -, hanem közös hivatalok, a mostanihoz hasonló körjegyzõségek jönnek létre.
A kormány erõsíteni kívánja a polgármesterek legitimitását, s ennek megfelelõen a hivatalvezetõk a munkáltatói jogok tekintetében a polgármesterekhez tartoznak majd, vagyis õk nevezhetik ki, illetve menthetik fel a vezetõket. Jelenleg ez a testület jogköre a jegyzõket érintõen. Újdonság az is, hogy ha kétszer egymás után nem határozatképes a képviselõ-testület, akkor a polgármester - a rendeletalkotást kivéve - határozatokat hozhat majd a település mûködõképessége érdekében - ismertette, megjegyezve ugyanakkor, hogy erre csak testületi felhatalmazás birtokában lenne lehetõség.
Tállai András elmondta, szeretnének egy olyan informatikai rendszert kidolgozni, amely lefedné például a teljes önkormányzati rendszer pénzügyi szisztémáját.
Változás várható a jövõben alapvetõen területfejlesztéssel foglalkozó megyei önkormányzatok összetételében is, amelyeknek a megye területén található járások székhelyeinek polgármesterei automatikusan tagjai lennének, a fennmaradó helyekre pedig - a mostanihoz hasonló - pártlistás szavazás alapján kerülnének be képviselõk.
Mindez egyben azzal is jár - folytatta -, hogy a jelenlegi megyei jogú városoknak az ilyen jellegû státusza megszûnik, és a megyei önkormányzat, azaz a megye részévé válnak, ma ugyanis a megyei jogúság egyebek mellett azt is jelenti, hogy nem szavazhatnak a megyei önkormányzat tagjaira.
A tájékoztatón a kormányzati kommunikációs államtitkár kérdésre válaszolva megjegyezte, Budapesttel kapcsolatos kérdésekkel egyelõre nem foglalkozott a kormány, álláspontja szerint ugyanis a fõvárosi önkormányzati rendszer kérdéseit elõször a kerületeknek, a Fõvárosi Közgyûlésnek, a fõpolgármesternek, a Budapesti Önkormányzati Szövetségnek kell egymás között egyeztetnie.
Intézményfenntartásért nem fognak felelni 2012-tõl a megyei önkormányzatok. A regionális fejlesztési tanácsok jövõbeni szerepe még nem tisztázott.
Az önkormányzati adósság ügyében Tállai András közölte: az új alaptörvény hatályba lépésével egy erõsebb ellenõrzés, engedélyezés lesz szükséges a hitelfelvételhez. A megyék konszolidációját firtató felvetésre azt mondta, elvi elgondolás született arról, hogy a megyei önkormányzatok adósságát esetleg átvállalja az állam.
Tállai András kiemelte, minden önkormányzati érdekszövetséggel egyeztetett a belügyi tárca.
A jogszabályjavaslat október-novemberben kerülhet a Ház elé. Az új önkormányzati törvény 2012. január 1-jén lépne hatályba, a feladatátalakítási, finanszírozási változások viszont valószínûleg csak 2013. január 1-jétõl, a járások megjelenésével lennének hatályosak - közölte, megjegyezve, hogy egyéb átmeneti rendelkezések is lehetségesek például az oktatás területén. Az önkormányzatok szervezetére vonatkozó változások a következõ helyhatósági választással lépnének hatályba.

MTI