Nagy fába vágta a fejszéjét a Kiskanizsai Polgári Olvasókör, hiszen a novemberi Olvasóköri Találkozó megszervezése hatalmas kihívás számukra. Összefogásra számítanak, arra, hogy városunk is megmozdul a sikeres program megrendezése érdekében. A város alatt a lakosságot, a lokálpatriotákat éppúgy értik, mint az önkormányzatot. Elkel a segítség, cserébe messzi vidékekre vihetik el a majdani vendégek Nagykanizsa és Kiskanizsa jó hírét.

– A Szerbiában, Újvidéken megrendezett „Vár a Duna – Kárpát-medencei Olvasókörök Találkozója” elnevezésû programon való részvétel és tapasztalatszerzés után kijelenthetjük, hogy nagyon sokat kell tennünk azért, hogy a november második hétvégéjén nálunk rendezendõ találkozóval kitegyünk magunkért. Erre nemcsak a hagyományos sáska büszkeség késztet bennünket, hanem az a cél is, hogy méltán jónevû egyesületünk ismét letegye névjegyét az Olvasókörök Szövetségében. Idén ünnepeltük a Kiskanizsai Polgári Olvasókör 141. évfordulóját – már maga ez is kötelez bennünket. Említhetném még azt is, hogy amellett, hogy kiskanizsai a szervezetünk, nagykanizsaiságunkhoz, városi büszkeségünkhöz az is hozzátartozik, hogy éppen tíz esztendõs a már Az év könyvtára címet is elnyert Halis István Városi Könyvtár. Olvasókörösként ezzel és az olvasóvá neveléssel, könyvtári programokkal bárhol kiállhatunk. Könyvbarát klubunk nagyon sikeres és értékes programokat állít össze évrõl évre, elõadásokat szervezünk, kiscsoportjaink rendezvényeit nagy számban látogatják a sáskák és nagy örömünkre a városban és a település környékén lakók egyaránt. 

 Mint az Olvasókör titkára elmondta, a szerbiai tanulmányút arra serkenti a szervezõket, hogy idejében tartalmas programokkal várják a Szövetség ide látogató tagjait. Már sorjáznak a terv részletei, de az ötletek és a kísérõprogramok mellett vagy inkább azt is megelõzve a legfontosabb a pénzügyi alapok megteremtése.
– Szállás kell, mégpedig megfizethetõ, jó lenne ehhez támogatást kapnunk, hiszen ez a szektor, amibe az Olvasókörök is tartoznak, nem számíthat nagy reklámozókra, kevés köztünk a celeb. Mecénásokban viszont bízunk. A szállás mellett közlekedni is kell Kiskanizsáról, ha meg akarunk mutatni valamit a városból, a városban. A hét végén meg kell vendégelni is a hozzánk érkezõket, a szíves látás – vendéglátás mindig mély nyomot hagy a hazatérõkben, és valljuk be, sokszor hosszútávú kapcsolatokat is eredményez. Nagyon szeretnénk, ha támogatná a találkozó megrendezését Nagykanizsa közgyûlése is, hiszen ez egy olyan nemzetközi megmozdulás lesz, amelyben szakmai találkozó, turisztikai attrakció, kulturális bemutató egyesül. Eddigi programjaink is nagy visszhangot kiváltó, színes, tartalmas, értékmegõrzõ, sok embert megmozgató rendezvények voltak. Tudom, hogy most is kiteszünk magunkért.
Az újvidéki találkozó szlogenje az volt, hogy „Olvasásra szólít a Duna”. Most a Sáskák hívják a Principális – ahogy ott mondják, a Kanáris túloldalára a könyvbarátokat. Lehet, hogy egy vándorbot is érkezik a messzi Szerbiából.
– A háromnapos rendezvénysorozaton, melyet a magyarországi és a határon túli tagszervezeteket tömörítõ Olvasókörök Szövetsége és a Magyar SzóPont szervezett meg Újvidéken, Tóth Bátori Erzsébet, az ottani elnök ünnepélyesen átvette Halász Magdolnától, a Sárospataki Irodalmi Olvasókör elnökétõl az Olvasókörök Szövetségének vándorbotját. Ez az együvé tartozást, az erõs kulturális kapcsolatokat jelképezi. „A vándorbot, mely jövõre tõlünk ismét Magyarországra kerül vissza, talán határon túli közösségi létünk jellegzetességeibõl, kultúránkból is magával visz majd valamit az anyaországba.” – mondta Tóth Bátori Erzsébet. A vándorbotot most mi várjuk Kanizsára – mondta a kiskanizsaiak titkára.
Mivel az újvidéki találkozót a Duna tematikájára építették, így a Duna menti együttmûködéssel foglalkozó Tartományi Képviselõház, a parlament épülete volt az elõadások helyszíne.
– Deák György, a magyarországi Olvasókörök Szövetségének társelnöke kiemelte, egyik elsõdleges céljuk a határokon átívelõ szellemi hidak kiépítése, a békés nemzetegyesítés megvalósítása. Kalmár Ferenc András, a Magyar Országgyûlés Külügyi Bizottságának tagja pedig azt hangsúlyozta: „A jelenlegi magyar vezetés meggyõzõdése az, hogy a magyar nemzet „három lábon” áll: az anyaország, a Kárpát-medence és az emigráció magyarjaiból”. Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezetének vezetõje azt emelte ki, hogy vissza kell vezetni a magyar nyelven való olvasáshoz azokat is, akik az évek során esetleg eltávolodtak anyanyelvüktõl. Ennek megvalósításában számítanak az Olvasókörök Szövetségének támogatására. Nálunk szerintem azt kell szem elõtt tartani, hogy ne távolodjanak el még jobban az emberek az olvasástól. Ugyanazok a problémák, csak mások a hangsúlyok és az okok.
A könyv népszerûsítése, a hagyományápolás, az anyanyelv erõsítése, a helytörténeti értékek megismerése, és az olvasókörökben zajló tevékenység bemutatása tartozott a találkozó legfontosabb céljai közé. A Polgári Olvasókör céljai is ezek, most azzal kiegészülve, hogy a mindennapi feladatok mellett ráerõsítsenek arra a bizonyos két ünnepnapra is.
– Kiemelt fontosságú a mozgalom számára az, hogy a határon túli olvasókörök beszervezésérõl, programokba történõ bevonásának összetett és felelõsségteljes feladatáról, az ennek a tevékenységnek az elvégzésérõl szóló döntés jelképesen éppen a Magyar Állandó Értekezlet (a Máért) megtartása után született meg. Az eddig elmondottakon túl a feladat nagyságrendje is kötelez bennünket. Hát ehhez kell, az a bizonyos nagyságrendû összefogás, emberi és anyagi segítség, a város részérõl pedig a védnökség is. Ehhez szeretnénk megnyerni polgármester urat és a tisztelt képviselõtestületet is. Az a fogadtatás, amiben küldöttségünk részesült, az újvidéki több, mint húszezer magyar szívébõl jött, a vállalkozók és intézmények, szervezetek pedig minden feltételt biztosítottak. A program során Újvidék történetérõl tartottak ismertetõt, opera- és operett-részleteket hallhattak, illetve karikatúra-kiállítást láthattak, A kõvé vált könyvtár újraolvasása, és a Széchenyi és az Al-Duna címû elõadást hallgatták meg a találkozó részvevõi. Újvidéki magyar intézmények szerepét vázolták fel, valamint az egyházak nemzetfenntartó erejérõl szóltak a felkért elõadók, Csáky Piroska nyugalmazott egyetemi tanár pedig, a Magyar Kultúra Lovagja „A kultúra megtartó ereje – közösségi élet a szórványban” címmel tartott elõadást. A gálamûsoron bemutatkoztak az anyaországi és vajdasági szervezetek. Versekkel, népdalokkal, citeramuzsikával szórakoztatták a közönséget többek között a kiskanizsaiak is. Zalai népdalokat adott elõ a Kiskanizsai Polgári Olvasókör Árvácska Népdalkör.
A találkozó egy titeli kirándulással ért véget. Az elõzetes érdeklõdés nagy városunk iránt, nagy volt a sajtóvisszhang is, a Magyar Szó napilap mindkét tudósításában a Kiskanizsai Polgári Olvasókör delegációját, a sáska küldöttséget fotózták, a szövetség tagsága nagy várakozással tekint az õszi rendezvény elé. És ami egy olvasónak, újságolvasónak – és írónak – is kuriózum lehet: az újvidéki vendéglátók anekdoták elmondásával emlékeztek a régi élõújságok hangulatára.
Kiskanizsai Polgári Olvasókör