A közgyûlés novemberben tárgyalta a felújításra váró önkormányzati tulajdonú ingatlanokról szóló tájékoztatót, és arról döntött, hogy a Kölcsey út 11. szám alatti kiürített ingatlant nem kívánja felújítani. Felkérte a polgármestert, vizsgálja meg az ingatlan bontás nélküli hasznosításának lehetõségét, és a hasznosítására vonatkozó javaslatát terjessze a közgyûlés elé.

A lehetõségek vizsgálata során megállapították, hogy jelenleg nincs olyan kézzelfogható hasznosítási mód, amely az ingatlan környezetében vonzóvá tenné az építészetileg és szerkezetileg erõsen elavult, komoly ráfordítást igénylõ épület bontás nélkül történõ hasznosítását. Az utcában lakók azt jelezték, a közgyûlés eredeti szándékának megfelelõen az épületet bontsák le, mivel homlokzata belelóg az utca síkjába, megnehezítve ezzel a gyalogos és autós közlekedést. A téma jelenlegi állásáról Balogh Lászlótól, a terület önkormányzati képviselõjétõl érdeklõdtünk:

 – A ház sorsával kapcsolatos elõterjesztés a június végi közgyûlésen szerepelt utoljára. Komoly vita kerekedett ki róla, hiszen az esztétikai megfontolás mellett szubjektív érzelmeket is kiváltott a képviselõkbõl. A legtöbb szavazatot az a javaslat kapta, mely szerint a helyi védettségû épületek sorát egészítsük ki vele, és tárgyalja ismét a közgyûlés. Építészeti szempontból lehet, hogy nem szép, de utcakép jellegében különleges ez a kutyaszorítónak nevezett Kölcsey utca. A 11-es számú épület a XIX. század elejétõl így néz ki, és a szomszédos 9-es számú házzal együtt mutatják a régi, fûrészfogszerû elrendezést. Ha ezt a bontás során megszüntetjük, és az utcasíkot követi majd a leendõ új épület vonala, akkor valóban eltûnik ez az önmagában mindenképpen érdekes utcakép, aminek akár unikális jellege is lehet idegenforgalmunk szempontjából. Kompromisszumos megoldást kellene találni, én nem szeretném, ha teljesen lebontanák. Legalább a falsík emlékeztessen a régi struktúrára, még akkor is, ha az utca vonalához illeszkedve hátrébb kerülne.
B.E.